A válság miatt kilátástalan helyzetbe került a palesztin gazdaság

Az izraeli - palesztin válság elmélyülésével ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a palesztin gazdaság állapota milyen mértékben függ Izraeltől, és a mindenkori politikai helyzettől. A válságot ugyanakkor Izrael gazdasága is megszenvedi, bár közel sem akkora mértékben. Becslések szerint az izraeli gazdaság 3 százalékkal, a palesztin pedig 50-60 százalékkal esik vissza a konfliktus miatt.

A palesztin gazdaság az elmúlt években súlyos recesszióba került, a munkanélküliség háromszorosára nőtt, és a lakosság bevételei alacsonyabb szinten állnak, mint a '80-as években. Az intifáda 2000 szeptemberi újraindulása óta a palesztin területek 2,4 milliós lakosságából közel 140 ezren veszítették el állásukat, főként olyanok, akik izraeli cégeknél dolgoztak. Az öngyilkos merényletek elszaporodásával az izraeli hatóságok nemcsak a munkaerő, de az egyes áruk, termékek mozgását is megtiltották a Gáza övezet és a Jordán folyó völgye között, valamint az izraeli területek felé - mondta Nigel Roberts, a Világbank palesztin területeken működő irodájának vezetője a BBC-nek. A gázai repülőtér tavaly őszi bezárása óta a turizmus gyakorlatilag teljesen megszűnt, és a gyér számú külföldi - elsősorban arab - befektető is elmaradt.

Az elhúzódó válság következtében a palesztin lakosság 50 százaléka a létminimum alatt él, és napi 2 dollárnál kevesebbet költ. Az Európai Unió, illetve az Arab Liga országaiból származó segélyek - az elmúlt évben 930 millió dollár - pedig épp csak a szerény állapotok fenntartására elegendő.

A polgárháborús helyzet kialakulása már csak azért is a legrosszabbkor jött a palesztin gazdaság szempontjából, mert a '90-es évek végén enyhe fellendülés volt tapasztalható. Az oslo-i békenyilatkozat aláírását követően a nemzetközi közösség számos infrastrukturális beruházást - főként útépítést, iskolák és kórházak létesítését - támogatott. A mostani harcokban az elmúlt években elkészült beruházások nagy része elpusztult, és évekig tarthat a teljes újjáépítés.

A konfliktust természetesen az izraeli gazdaság is megszenvedi. Az ország gazdaság 1953 óta először tavaly fordult recesszióba, ami annál is meglepőbb, mivel a 2000-es esztendő Izrael történetének legsikeresebb évének tekinthető gazdasági szempontból. A tavalyelőtti évben elért 6,4 százalékos növekedés után tavaly 0,6 százalékkal csökkent az ország GDP-je, amit szakértők a hagyományosan erős technológiai szektor visszaesésének, illetve az Egyesült Államokkal fennálló szoros gazdasági kapcsolatoknak tulajdonítanak.

A folyamatos öngyilkos merényletek, illetve a szeptember 11-i terrorakciók következtében az izraelbe irányuló turista-forgalom - bár a GDP viszonylag kis részét teszi ki - 50-60 százalékkal esett vissza. A palesztin munkaerő teljes megszűnését pedig elsősorban az építőipar és a mezőgazdaság sínylette meg.

A Bank of Israel becslései szerint a az intifáda kirobbanása miatt az izraeli GDP 3 százalékkal csökken összességében, szemben a palesztin GDP 50-60 százalékos visszaesésével.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Palesztin Fejlesztési és Újjáépítési Tanács

Korábban:

Megviseli a palesztin gazdaságot az intifáda
(2001. szeptember 28.)