Előkelő helyen áll Magyarország a Világbank szerdán kiadott, a földgolyó 133 országát felsoroló fejlettségi rangsorán - írta csütörtöki számában a Világgazdaság. A lap által ismertetett, a nemzetközi pénzügyi szervezet 2003-as fejlődési jelentésébe tartozó tanulmány szerint a tavalyi adatok alapján hazánk a világ 29. leggazdagabb országának számít: az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt magyar GNI (Gross National Income - bruttó nemzeti jövedelem) 2001-ben 12570 dollárt tett ki.
Az adat nem véletlenül tér el jelentősen az egy főre jutó GDP-től (2001: 5095 dollár/fő), a GNI a bank metodikája szerint ugyanis a GDP és a külföldi forrásokból származó nettó jövedelem összegének felel meg. A Világbank által közölt érték ráadásul vásárlóerő-paritáson számolt, azaz kiszűri a nemzeti valuta alul-, illetve felülértékeltségéből (a forintnál az előbbi) származó torzítást. Emiatt egyébként az egy főre jutó GNI jóval pontosabban mutatja egy-egy ország valós életszínvonalát, mint az egy főre jutó GDP.
A magyar teljesítmény figyelemre méltó, a 12570 dolláros érték ugyanis nemcsak a világban, de a kelet-közép-európai régióban is előkelő pozíciót biztosít hazánknak. A Világgazdaság hasábjain olvasható lista tanúsága szerint szűkebb térségünkben csak Csehország (14550 dollár) és Szlovénia (18160 dollár) előz meg minket, a többiek viszont jelentős lemaradásban vannak. Ukrajnában például az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GNI 4150 dollárra rúgott tavaly, Romániában 6980, Horvátországban 8440, Szlovákiában pedig 11610 dollárra.
A lista élmezőnyétől ugyanakkor tetemes a lemaradásunk. Az éllovas Egyesült Államokban 34870 dollárt tett ki tavaly az egy főre jutó GNI, a második helyezett Svájcban 31320, a bronzérmes Norvégiában pedig 30440 dollárt. Előttünk van valamennyi európai uniós ország is: a legközelebb Portugália és Görögország áll a maga 17270, illetve 17860 dolláros értékével. Ugyancsak előttünk található négy ázsiai ország: Dél-Korea, Kuvait, Szingapúr és Japán.
A világ leggazdagabb országai (dollár/fő) |
A magyar adat ugyanakkor három egyéb érdekességet is mutat. Egyrészt meglepően nagy a vásárlóerő-paritás nélküli, illetve a vásárlóerő-paritáson számolt GNI közötti különbség: míg előbbi 4800 dollárt tett ki tavaly, utóbbi - mint láttuk - 12570 dollárt. Ez azt mutatja, hogy a forint továbbra is rendkívül alulértékelt. Érdekes az is, hogy az egy főre jutó GDP 5095 dolláros értéke meghaladja a vásárlóerő-paritás nélküli GNI 4800 dolláros értékét: ez azt jelenti, hogy Magyarországról több tőke áramlik ki, mint amennyi bejön.
Végezetül nem elhanyagolható érdekesség, hogy míg a magyar GDP tavaly 3,8 százalékkal nőtt, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GNI 4,84 (2000: 11990 dollár), a vásárlóerő-paritás nélküli GNI viszont mindössze 1,91 százalékkal emelkedett (2000: 4710 dollár). Ez azt mutatja, hogy a tavalyi évben párhuzamosan jelentkezett a forint felértékelődése, illetve Magyarország nettó tőkepozíciójának jelentős romlása.
(Magyar Hírlap)
Ajánlat: