Az első változat 420 ezer forint éves jövedelemig 20 százalékos, 420 ezer forinttól 1 millió 50 ezer forintig 30 százalékos, míg 1 millió 50 ezer forint fölött 40 százalékos adóval számol. A második változatban a 20 százalékos adókulcs felső határa 480 ezer forint lenne, így 480 ezer forinttól 1 millió 50 ezer forintig terjedne a 30 százalékos adókulcs és az ennél magasabb jövedelműek tartoznának a 40 százalékos sávba. Az adójóváírás mértéke egyik változat szerint sem változna: 1,25 millió forint felett továbbra sem járna, és maximális mértéke továbbra is havi háromezer forint lehetne.
A gyermektelen alkalmazottak adóterhei évi legfeljebb 330 ezer forintos jövedelem esetén jövőre nem változnak. Aki ennél többet keres, az az első variáció esetében egyértelmű adóteher-növekedéssel számolhat, amelynek legnagyobb mértéke 1,5 százalékpont lenne 1 millió forint körüli éves jövedelemnél. A második változat esetén a terhelés csökkenése és növekedése váltaná egymást. A legnagyobb adóteher-emelkedés ebben az esetben is 1 millió forint körüli éves jövedelemnél jelentkezne, ami ekkor 0,9 százalékpontos adóemelést jelentene.
A nettó jövedelem - esetleges béremelés nélkül - a 2,1-2,2 millió forintos éves jövedelemmel rendelkezőknél csökkenne, mivel az egészségügyi járulék maximális összegének eltörlését az adótábla nem kompenzálja.
A reálkeresetek az egyes változat esetében 330 ezer forintos éves jövedelem felett 3,8 százalékponttal, míg 1,7 millió forint és 2 millió forint közötti éves jövedelemnél 3,3 százalékponttal emelkednének. A kettes változatnál 450-550 ezer forint között 4,1 százalékpontos emelkedést prognosztizál a Pénzügyminisztérium.
Az egy és két gyermeket nevelő szülőknél az 1 millió és 1 millió 50 ezer forint között keresők adóterhe nőne, míg a három gyermeket vagy annál többet nevelők 1,5 millió forintig nem fizetnének adót.
(MTI)