Vándorútra kelt bin Laden aranya

Vágólapra másolva!

Mintegy 15 millió dollárnyi aranyat csempészett ki október-novemberben Afganisztánból az al-Kaida. A bin Laden-féle terrorszervezet pénzügyi gerincoszlopát alkotó nemesfémkészlet először a pakisztáni Karacsiba, onnan pedig a hírhedt havalán (a muszlim országokban elterjedt titkos, zárt pénzközvetítői hálózat) keresztül a dubai ARY csoporthoz került. Az arany további sorsáról nincs információ.

Vágólapra másolva!

USA Karacsi arany Dubaj Afganisztán pénzügy

Kizárólag az éj leple alatt vonultak, nappal pedig a barlangokba húzódva cselezték ki az amerikai kémgépeket. Nyomot nem hagytak hátra: az öszvérek patáját és saját sarujukat rongyokba bugyolálták. Így csempészett át tavaly október-novemberben közel másfél tonna aranyat Pakisztánba az al-Kaida. Az afgán-pakisztáni hegyvidék nehezen járható ösvényeihez képest a határ túloldalán már jóval könnyebb volt a helyzet: Pakisztán sok ezer kilométeres - s kellő kenőpénzzel rendőrmentesített - útjain a szállítmányok két nap alatt Karacsiba értek. A milliós kikötőváros forgataga aztán az aranyrudakat elnyelve végleg megtette a magáét.

Mintegy 15 millió dollárra taksálják az amerikai nyomozói szervek az al-Kaida által kicsempészett arany értékét - állítja a Washington Post. A neves amerikai lap szerint az évek alatt a különböző afganisztáni rejtekhelyeken felhalmozott nemesfémkészletek az Oszama bin Laden-féle terrorszervezet pénzügyi gerincoszlopát alkotják, ezért nem lehetett azt veszni hagyni. A másfél tonnányi, a CIA előtt ismeretlen helyen tárolt arany így került föl az öszvérek hátára, s "szivárgott át" - állítólag a tálibok jóváhagyásával - Pakisztánba.

A Bin Laden-arany holléte azóta állandó izgalomban tartja az amerikai titkosszolgálatokat, melyek nem csupán Pakisztánban, hanem az Egyesült Arab Emirátusokban, Egyiptomban, Európában és az Egyesült Államokban is gőzerővel kutatnak a szállítmány után. A "titokszervek" erőfeszítései persze nagyon is érthetőek - jegyzi meg a Washington Post -, hiszen a súlyos milliókból akár egy újabb szeptember 11-e is könnyedén finanszírozható lenne.

Jelentősen nehezíti ugyanakkor az amerikaiak dolgát, hogy az aranyat Karacsiban nagy valószínűséggel az úgynevezett havala szívta fel. (A havala a muszlim országokban elterjedt titkos, zárt pénzközvetítői hálózat, amely a bankoknál is gyorsabban és biztonságosabban juttatja el a címzetthez a pénzeket.) Ez pedig azt jelenti, hogy a hagyományos nyomozati metódusok - mint például a bankműveletek nyomon követése, a vámhatóságok bevonása, informátorok alkalmazása - nem vezetnek eredményre.

Nem könnyíti meg az amerikaiak erőfeszítéseit, hogy az arany túlnyomó része a havalán keresztül minden bizonnyal a hírhedt dubai ARY csoporthoz került (az amerikai pénzügyminisztérium egy tanulmánya Pakisztánt, Indiát és Dubait jelölte meg a havala "arany háromszögeként"). Az arany- és ékszer-kereskedelemben érdekelt ARY csoport ugyanis az Egyesült Arab Emírségek egyik legbefolyásosabb vállalata; Abdul Razzak, a cég pakisztáni származású vezetője bensőséges viszonyt ápol a legfelsőbb politikai körökkel is. Az 1998-ban 1,1 milliárd dolláros forgalmat produkált ARY csoport kiterjedt üzlethálózattal rendelkezik (van érdekeltsége Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is), s saját urdu és angol nyelvű műholdas televíziót (a londoni székhelyű ARY Digitalt) birtokol. A CIA szerint mindemellett aktív támogatója az al-Kaidának, s kapcsolatokat ápolt a tálib rendszerrel is.

Abdul Razzak, a cégcsoport elnöke mindenesetre élesen tagadja, hogy bármiféle köze lenne az al-Kaida-aranyhoz, ám a CIA sejtései szerint a bizonyos másfél tonnát valahol arrafelé kell keresni. Konkrét bizonyítékok mindazonáltal nincsenek a szolgálat kezében, így viszont továbbra is marad a sötétben tapogatózás.

Nyom nélkül "postázott" pénzek

Az arabul bizalmat jelentő havala alapja valóban a bizalom. A havala rendszerében ugyanis minden dokumentálatlanul, "úriemberek megállapodásaként" működik. A bizalom elvesztése ugyanakkor végzetes lehet: az üzletfeleit átverő tag rendszerint átvágott torokkal végzi. A havala évszázadok óta létező, titkos, zárt pénzközvetítői hálózat, elsősorban a muszlim országokban, az indiai szubkontinensen, valamint Afrikában működik. A pénz feladója elég, ha besétál a havala helyi - arab országokban általában a bazárban székelő - rezidenséhez, leteszi a pénzt, s megadja a címzett paramétereit. A cserébe kapott jelszót közli a címzettel, aki annak ismeretében akár rögtön fel is veheti az adott összeget. A havala által évente áramoltatott pénz összegét 10 milliárd dollárra taksálják.