Hétpecsétes titok az állami cégvezetők végkielégítése

Alig ült el a volt MFB-vezér, Baranyay László 150-200 millió forintra becsült végkielégítése miatt kirobbant botrány, a Dunaferrnél máris sokan kifogásolják a menesztett vezetők több mint 100 millió forintra taksált bánatpénzét. Arra azonban vélhetően sohasem derül fény, hogy pontosan mekkora összegről van szó. A menedzserszerződések ugyanis az állami szférában is szigorúan titkosak.

A jelenlegi kormányváltásnál is fellángolt a vita az állami cégek leváltott vezetőinek - egyébként teljesen jogszerű - végkielégítése körül. "Tavaly a Fidesz által végrehajtott vezércserék több százmillió forintjába kerültek a Dunaferrnek. Az a gyanúnk, hogy a vállalat idén sem úszta meg sokkal kevesebbel, noha lényegesen szűkebb körben történt személycsere" - mondta Bálint Mihály, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. A vállalat folyosóin terjedő pletyka szerint ugyanis az öt leváltott vezető együttesen több mint 100 millió forint végkielégítést tehet zsebre. A szakszervezeti vezető szerint a fájdalomdíjak összege elérheti akár a 200 millió forintot is.

A Dunaferr múlt heti közgyűlésén a szakszervezet és a dolgozók hiába szerették volna megtudni, hogy pontosan mennyibe került a cégnek a vezetőváltás. Hónig Péter, a vállalatcsoport új elnök-vezérigazgatója a válaszadást azzal hárította el, hogy a munkaszerződések magánjogi természetűek, így tartalmuk nem tartozik a nyilvánosságra.
A vezetői juttatásokat firtató kérdésünkre a többi állami tulajdonú vállalatnál is kitérő választ adtak. A menedzserszerződések tartalmát ugyanis hétpecsétes titokként őrzik.

A törvény e tekintetben nem tesz különbséget állami tulajdonú és magáncég között: a munkaszerződések részletei személyes adatnak és nagyon gyakran üzleti titoknak is minősülnek - mondja Prugberger Tamás, a Miskolci Egyetem jogi tanszékének professzora.

16 milliós postai fájdalomdíj

Éppen ezért a menesztett állami cégvezetők végkielégítéséről és általában jövedelméről csak akkor értesül a nyilvánosság, ha valaki kiszivárogtatja azt vagy éppen maga az érintett beszél róla. A Magyar Posta távozó elnök-vezérigazgatójáról, Kalmár Istvánról például úgy tudni, hogy viszonylag keveset, mindössze 16 millió forintot kapott "fájdalomdíjként". Kalmár István "bánatpénze" azért nem több, mert szerződésében nem szerepel titoktartási kötelezettség, szemben elődjével, aki több tízmillió forintot kapott, hogy gondosan megőrizze a posta üzleti titkait.

Magánszféra: határ a csillagos ég

A volt MFB-vezér - végül ki nem fizetett - 150-200 milliós végkielégítése nem számítana túl különlegesnek a magánszférában. Itt ugyanis a határ a csillagos ég - mondta Bereczky Katalin, a fejvadászattal foglalkozó H. Neumann Kft. ügyvezető igazgatója. Az ügyes menedzserek akár négyévi átlagkeresetet is kialkudhatnak maguknak fájdalomdíj gyanánt. Mivel az évi 30-40 millió forintos topmenedzseri fizetés egyáltalán nem ritka, végkielégítésként akár 120-160 millió forintot is zsebre vághatnak a hazai cégvezetők. Annak ára például, hogy a topmenedzser bizonyos ideig nem helyezkedik el a konkurenciánál és titoktartásra kötelezi magát, akár két- évi fizetése is lehet, a felmondási időt pedig akár egy évre is meg lehet hosszabbítani.

A Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) és társaságaitól távozó több mint 20 vezető végkielégítése összesen 180 millió forintba került. Az ÁPV Rt. éléről menesztett Faragó Csaba szerződésében megszabott végkielégítés összegét pedig több mint 20 millióra taksálják a bennfentesek, akik azt is hozzáteszik: az eredeti összegből azért néhány milliót sikerült lefaragnia a privatizációs szervezet új vezérkarának. Információink szerint a héten leváltott MÁV-vezetők - beosztásuktól és a velük kötött megállapodástól függően - szintén több tíz- millió forintos végkielégítéssel távoznak a vasúttársaság éléről. Ez azt jelenti, hogy az első számú vezető "lelépési pénze" elérheti akár a 40 millió forintot is. A végkielégítés nagyságáról jelenleg egyeztetnek a menesztett vezetők az új menedzsmenttel, illetve a tulajdonos képviselőivel.

Más állami cégek leváltott vezetőinek végkielégítését azonban sűrű homály fedi. Az ÁPV-nél a vagyonkezelőhöz tartozó állami cégek vezetőinek végkielégítései a törvénynek megfelelően, a munkaszerződésekben rögzített feltételek szerint zajlanak. A pontos összegekről az ÁPV Rt. a vezetők személyiségi jogaira hivatkozva nem kívánt felvilágosítást adni.

Mindenkinek jár végkielégítés

Végkielégítés a törvény szerint minden munkavállalónak jár, aki rendes felmondással távozik vagy cége jogutód nélkül szűnik meg, és ezt megelőzően legalább három évi munkaviszonyt fel tud mutatni. Szakértők szerint azonban ezektől a feltételektől el lehet térni, és azokban az esetekben is kiköthető végkielégítés, amelyekben törvény szerint amúgy nem járna.

A határozott idejű szerződések esetén például a Munka törvénykönyve szerint a munkaviszony megszűnésekor nem jár végkielégítés. Ha a munkáltató idő előtt küldi el alkalmazottját, akkor is csupán az év végéig hátralévő hónapokat kell kifizetnie, a törvény szerint 12 havi átlagkeresetnél több azonban ebben az esetben sem illetné meg. A munkáltatók azonban könnyen kibújhatnak a törvényi korlát alól, elég, ha a juttatást nem végkielégítésnek nevezik.

A határozatlan idejű munkaviszonynál a törvény nem szab határt a végkielégítés nagyságának: bármilyen összegben meg lehet állapodni - mondja Prugberger Tamás. Szerinte így jogilag nem, legfeljebb etikailag kifogásolható, ha az állami cégek távozó vezetőinek horribilis összegű fájdalomdíjat fizetnek ki - közpénzből. A szakemberek azonban abban is biztosak, hogy az állami szférában is versenyképes jövedelmeket és juttatásokat kell nyújtani. Ellenkező esetben a nagy szakértelemmel bíró topmenedzserek aligha vállalnának állást állami cégeknél.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

150 milliós végkielégítést kaphat az MFB vezetője
(2002. június 06.)