Takaréklángon a Széchenyi terv

A Széchenyi terv információs zöldszámán már fel sem veszik a telefont, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból (GKM) pedig csak várakozásra buzdító felhívások érkeznek. Noha minden jel arra mutat, a kormány mégis a Széchenyi terv megtartása mellett dönt, várhatóan alaposan megkurtítják. A nagyvállalatok szerint ez csökkentené a beruházási kedvet és az ország iránti befektetői bizalmat.

"Nem biztatnék senkit arra, hogy pályázatot adjon be most a Széchenyi tervre. Lesz olyan pályázat, amelyik folytatódik, de vannak olyanok is, mint például a szállítással vagy fuvarozással foglalkozó kisvállalkozások gépjármű-beruházásait támogató pályázat, amelyek már betöltötték szerepüket” - nyilatkozta Nagy Róza kisvállalkozás-fejlesztésért felelős helyettes államtitkár. A Csillag István vezette minisztériumban is posztján maradó szakember szerint továbbra is lesz pénz a kamattámogatásokra, és lehet, hogy folytatódik az EU-csatlakozásra való felkészülésre adott vissza nem térítendő támogatás igénylése is (VE-4). (A kamattámogatás kérhető a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő hitelekre (VE-9), mikrohitelre (VE-19), és praxisvásárlásra (VE-7).) A többinél valószínűleg forráshiányra hivatkozva el fogják utasítani a beérkező igényeket, és visszafizetik a pályázati díjat.

A Széchenyi terv jövőjével kapcsolatban a végleges döntést a kormány legutóbb múlt pénteken halasztotta el, a befektetők és a pályázók viszont egyre feszültebben várják a választ. Sokan abban a hitben kezdték el beruházásaikat, hogy az év elején beadott pályázatuk révén jó esélyük lesz állami források elnyerésére. Forráshiány miatt ugyanis a rendszerváltás óta még soha nem állítottak le pályázatokat. "Még ha nem is volt rá pénz, akkor is addig halogattuk az utalást, míg lett rá valahogyan keret. Mindent megtettünk azért, hogy ne csökkentsük a rendszer iránti bizalmat azzal, hogy forráshiányra hivatkozunk - mondta a Magyar Hírlapnak egy volt támogatáspolitikai dolgozó.

A befektetők arra hívják fel a figyelmet: a terv eltörlése vagy radikális megnyirbálása az ország mindenkori kormányának szavahihetőségét és a beruházási klímát rombolná. Szerintük fenn kell tartani a folyamatosságot, és megengedhetetlen lenne az, ha nem fokozatosan, kiszámíthatóan vezetné be az új kormány az általa fontosnak ítélt változásokat. "Egy munkáltató sem teheti meg azt, hogy a hónap közepén azt mondja a dolgozójának: a következő fizetésére ne számítson, mert forráshiány van - fogalmazott egy multinacionális vállalatoknak dolgozó tanácsadó cég vezetője.

Azzal érvelnek: a támogatásosztás a munkahelyteremtés és az adókból és járulékokból származó bevételek miatt az egyik legjobb befektetés az állam számára. Egy a Magyar Hírlap birtokába jutott szakértői anyagból, amelyet a Menedzserek Országos Szövetsége nemrégiben készíttetett a Széchenyi tervvel kapcsolatban, az derül ki: a nagyvállalatok beruházásaira adott - az összköltség körülbelül 10 százalékának megfelelő - állami támogatás egy éven belül három és félszeresen, öt éven belül 17-szeresen "térül meg" az államnak. Legalábbis ennyi pénz folyik be a kasszába az újonnan épült gyárakban és kibővített telepeken dolgozók jövedelemadójából és társadalombiztosítási befizetéseiből.

Hozzá kell tenni: a támogatásokat nem lehet az állam közvetlenül hasznot hozó befektetésének tekinteni, hiszen nem lehet tudni, hogy a beruházásoknak mekkora része valósult volna vélhetően meg ezek nélkül is. Minisztériumi szakértők szerint a vállalkozástámogatási rendszer legerőteljesebben közvetve, a beruházási klíma javításával hajt hasznot az államnak. "A lényeg az, hogy van, nem az, hogy milyen" - fogalmazott a Magyar Hírlapnak egy szakértő. És természetesen nem minden pályázat hoz ekkora bevételt az állam számára, hiszen egy átlagos kisvállalkozás, ahol a kis számú alkalmazottak zöme minimálbéren dolgozik, nem is adózik annyit, mint a nagyok.

Nem véletlen az sem, hogy elsőként a multinacionális nagyvállalatok emelték fel szavukat a Széchenyi terv megszüntetése ellen: a versenyképesség-növelő beruházások támogatására kiírt pályázaton tavaly elnyert összegek 60 százalékát ők használhatták fel. A General Electric összesen 800 milliós, a Flextronics 300 milliós, a Grundfos 400 milliós állami támogatást kapott. A lapunk birtokába jutott szakértői anyagból pedig az derül ki: a százmillió forint feletti összköltségű, folyamatban lévő beruházásokra 39 vállalat összesen 5,7 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatást igényelt.

A Széchenyi terv körüli bizonytalanság meglehetősen kényelmetlenül érinti a GlaxoSmithKline magyarországi vállalatát, hiszen a cég éppen a napokban készül beadni pályázatát - mondta a Magyar Hírlapnak Garamvölgyi Mihály cégvezető. A gyógyszergyártó a gödöllői vakcinaüzemének 4 milliárdos bővítéséhez remél állami támogatást. "A külföldi tulajdonosok számoltak a lehetőséggel és kellemetlen meglepetésben lenne részük, ha végül mégsem lesz érdemes pályázniuk" - hangsúlyozta a cégvezető, aki szerint félő, hogy jócskán csorbulhat az ország iránti befektetői bizalom.

Ha a multinacionális cégek nem is szednék azonnal a sátorfájukat, azt biztosan alaposan meggondolnák, hogy további beruházásokat végrehajtsanak-e az országban - fejtette ki a Magyar Hírlapnak Erdész Károly, a Samsung Magyarország műszaki tanácsadója. Ezáltal nemcsak munkahelyek teremtése forog kockán, hanem például a korszerű technológiához való hozzájutás is.

Ajánlat:

GKM