A borúlátó jóslatok ellenére azonban az Egyesült Államok és a fejlett országok gazdaságának többsége a vártnál hamarabb talált magára, köszönhetően nem utolsó sorban a jegybankok által végrehajtott számos kamatcsökkentésnek. Az Egyesült Államokkal és Európával szemben a fejlődő országok, főként Latin-Amerikában és Afrikában már nem voltak ennyire szerencsések, itt hosszú távú negatív következményeket okoztak a terrorakciók.
A teljes gazdasági talpra állás ugyanakkor a fejlett világban továbbra is várat magára, és időpontja bizonytalan, mivel a 2001 telén és idén tavasszal kirobbant amerikai vállalati botrányok miatt a befektetők bizalma tovább gyengült, a tőzsdeindexek pedig ismét esni kezdtek. A napvilágra került könyvelési szabálytalanságok szakértők szerint sokkal komolyabb károkat okoztak a tengerentúli és európai gazdaságok többségében, mint a szeptemberi események.
Recesszió szélén az amerikai gazdaság
A New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyinak lerombolása a recesszió rémképét is felfestette, azonban az események gazdasági következményei végső soron nem voltak olyan súlyosak, mint sokan gondolták.
Az amerikai gazdaság a '90-es években virágzott, míg a világ többi részén - Ázsiában, Oroszországban és Brazíliában - gazdasági válságok sora zajlott. Az új évezred elején azután az amerikai gazdasági növekedés is lassult, 2001-ben a tőzsdeindexek is esni kezdtek, a befektetések visszaestek, és a terrortámadás idejére az amerikai gazdaság a recesszió szélére sodródott. A amerikai nemzeti gazdaságkutató intézet (NBER) véleménye szerint a terrorakciók jelentették az "tolsó cseppet a pohárban", és az amerikai gazdaság ténylegesen is recesszióba került, amit erősített a lakosság csökkenő fogyasztása.
Közvetlen hatások
A terrortámadásoknak, már közvetlenül a repülőgépek becsapódása után is voltak közvetlen hatásai. A New York-i értéktőzsde aznap és a hét hátralévő napjain nem nyitott ki. A világ legnagyobb tőzsdéi is zuhanással reagáltak a New York-i eseményekre, de az európai tőzsdéken például folytatódott a kereskedés, az olaj világpiaci ára pedig jelentősen emelkedett. A New York-i tőzsde csak egy hét múlva nyitott ki újra, és az első napon a Dow Jones ipari átlagindex 15 százalékkal esett.
Mialatt a technológiai részvényekből álló Nasdaq átmenetileg bezárt, az európai és az ázsiai börzéken megindult a meredek lejtmenet. Amikor a Wall Streeten szeptember 17-én újra megindult a kereskedés, még mindig estek az árfolyamok. A Dow Jones vezető indexe 685 pontos eséssel elszenvedte történelme legnagyobb zuhanását, a New York-i értéktőzsde (NYSE) pedig elkönyvelhette az elmúlt hetven év leggyengébb hetét. A pesti börze is zuhanással reagált a New-York-i terrortámadás-sorozatra: a BUX-index a kereskedés utolsó órájában, az amerikai események nyilvánosságra kerülése után 5900 pont alá csökkent, ám végül 5988 ponton zárt, ami 3,5 százalékos csökkenést jelentett.
Ám a tőzsdék szeptember 21-én minden jel szerint elérték a minimumot, majd megindultak fölfelé. A NYSE irányadó mutatója, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) november 11-én elérte a szeptember 11-e előtti 9600 pontot, miután elkönyvelhetett egy 8,066 pontos mélypontot.
Március 24-ig további emelkedés következett, 10 600 pontig. Azóta ismét gyengült és most is gyenge a Wall Street, 8700-8800 pont körüli DJIA értékekkel.
A terrorakciók hatásait leginkább megérző légi közlekedés már a támadást követő órákban hatalmas veszteségeket szenvedett, ugyanis az összes légitársaság gépeit leszállásra szólították fel, és a gépek néhány napig egyáltalán nem repültek. Az európai légitársaságok többsége is számos tengerentúli járatát függesztette fel.
Kamatcsökkentési hullám
A recesszió elmélyülésének és elterjedésének elkerülése érdekében az amerikai és európai jegybankok kamatvágások sorát hajtották végre 2001 hátralévő részében. Az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve az év végéig négy alkalommal csökkentette irányadó kamatát, amely így 1,75 százalékra csökkent. Kamatcsökkentések eredményeként az amerikai nemzeti jövedelem az év végére ismét emelkedni kezdett, és a részvénypiacok is kissé magukra találtak.
Világméretű recesszió?
A Nemzetközi Valutaalap végkövetkeztetése szerint 2001 utolsó hónapjaiban nem volt világméretű recesszió, azonban ez csupán egy hajszálon múlott, hiszen a világgazdaság növekedése az évtizeden belüli legkisebb mértékű volt.
A recesszió veszélye azonban még nem múlt el teljesen. A legújabb aggodalmat az Enron, a Worldcom, és más nagy amerikai vállalatok könyvelési botrányai okozták, illetve az ezek nyomán ismét zuhanó részvényárfolyamok. A botrányok oda vezettek, hogy a félreinformált befektetőknek lecsökkent a vállalatokba vetett bizalmuk, hiszen a szándékosan meghamisított nyereség-adatok miatt nem tudták, mennyit is ér pontosan részvénytulajdonuk.
Mindenesetre a könyvelési botrányok eddig úgy tűnik, hogy kizárólag amerikai vállalatokat érintenek, bár kétségtelen, hogy néhány európai cég könyvelésében is találtak szabálytalanságokat. Az amerikai botrányok ennek ellenére nagy félelmet ébresztettek az európai és a japán befektetőkben egyaránt, így az alapkezelők óvatosabbakká váltak. Elmondható, hogy a könyvelési szabálytalanságok komoly utóhatásokat generáltak a világ többi részén.
A jelek szerint jelenleg az amerikai és a világgazdaság jobban teljesít, mint a részvénypiacok, azonban szakértők szerint az a legfontosabb kérdés, hogy mi történik, ha a tőzsdei nyugtalanság ismét világgazdasági hanyatláshoz vezet. Az amerikai gazdaságnak most belső problémáival kell megküzdenie, és ezek akár a terrortámadás következményeinél is súlyosabbak lehetnek.
(Üzleti Negyed)
Korábban:
A terror iparági áldozatai
(2002. szeptember 9.)
Harc a terrorpénzek ellen
(2002. szeptember 10.)