Három évtizedes mélyponton, tonnánkénti 543 dolláron zárt a londoni árutőzsde pénteki kereskedésében a nyerskávé. A kávé kálváriája nem új keletű, a nemzetközi piacot évek óta súlyos egyensúlyi gondok gyötrik. Tavaly például 114 millió zsák (6,84 millió tonna) zöld kávét szüreteltek a termelők, ám a világ kávéfogyasztása mindössze 108,3 millió zsákra rúgott. Történt ez annak ellenére, hogy a Kávétermelő Országok Szervezete (ACPC) jelentős exportvisszafogást hajtott végre, sőt olyan radikális lépésekkel is kacérkodott, mint a felesleges készletek elégetése.
Szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a kávépiac kiegyensúlyozatlanságán nem lehet mesterségesen változtatni. Hiába csökkenti ugyanis az ACPC a kvótákat, a szervezeten kívüli országok továbbra is dinamikusan bővítik kivitelüket.
További probléma, hogy a nyugati országok 80 millió zsák körüli éves fogyasztása évek óta stagnál. Mindemiatt többen úgy vélik, hogy a kávétermelőkön egyedül a természet segíthet: tartós rossz idő, a termőterületeket elpusztító környezeti katasztrófa vagy kártevőjárvány kell ahhoz, hogy a piaci egyensúly helyreálljon.
A nemzetközi kávépiaci tendenciák ugyanakkor a magyar fogyasztó pénztárcájára is jelentős hatást gyakorolnak. A hazai kávéárak alakulása ugyanis nagyban függ a zöld kávé nemzetközi jegyzésáraitól - fejtette ki Seres Tibor, a Douwe Egberts, az Omnia és a Karaván márkákat forgalmazó Sara Lee Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Bár a nyerskávé ára kevesebb mint felét adja az általunk forgalmazott termékek bolti árának - a maradékot többek között a csomagolás, a szállítás és a munkaerő költségei jelentik -, a nemzetközi tendenciák szinte azonnal éreztetik hatásukat a hazai forgalomban is. Ennek köszönhető egyébként, hogy az elmúlt két évben 5-8 százalékkal esett a kávé ára Magyarországon. A jövővel kapcsolatban ugyanakkor nehéz jóslatokba bocsátkozni, hiszen a piac kiszámíthatatlan - tette hozzá Seres Tibor.
Molnár Sándor
(Magyar Hírlap)