Frappáns trükkel oldotta meg kínzó mérleggondjait a 90-es évek közepén a Malév. A magyar légitársaság eladta két, frissen vásárolt Boeing 767-es repülőgépét egy kajmán-szigeteki cégnek, amellyel íziben visszlízing szerződést is kötött. A különösnek tűnő tranzakció az akkori gazdasági környezet ismeretében nyer csak értelmet: a cég a hitelből vásárolt gépeken a forint leértékelődése miatt keletkező évi 1 milliárd forintos veszteségét kívánta így megszüntetni. Hangsúlyozzuk: legálisan. A kajmán-szigeteki társaság ugyanis a Malév tulajdonában állt, s (az adóhatóság előtt is) deklaráltan egyetlen célt szolgált, a gépeken keletkező veszteség csökkentését.
Logikájában hasonló, morális szempontból másféle művelettel javít évek óta "pénzügyi helyzetén" Michael Schumacher. A Forma-1 koronázatlan királyának van egy aprócska svájci cége, a vaudi bejegyzésű MS Tracy, amely tulajdonosa Schumacher reklám- és szerzői jogainak. A konstrukció logikája igen egyszerű: mivel a cég svájci, ezért a svájci adójogszabályok vonatkoznak rá. Azaz Schumacher minden reklámmillió után csupán 9,8 százalékos forrásadót fizet, nem pedig a Németországban érvényes 25 százalékot. Ehhez jön, hogy a sztár nem lakik már szülőföldjén: Schumacher monacói lakos, vagyis személyi jövedelemadót is ott fizet. Így persze nem véletlen a német adóhivatal dühe: Schumacher legális trükkjével évi mintegy 20 millió eurótól esik el a német állam.
A két konstrukció eklatáns példája annak az utóbbi időben egyre népszerűbb fenoménnak, amelyet off-shore-nak hívunk. Maga az angolul parttól távolit jelentő terminus minden, határon kívül működő vállalatra vonatkozik. Azaz tulajdonképpen minden off-shore, ami nem itthon működik. Ez persze szélesebb definíció a kelleténél, így az off-shore jelentése az utóbbi időben olyan vállalatokra szűkült, amelyek hazai bejegyzésűek, ám gazdasági tevékenységet belföldön nem végeznek. Vagyis jogilag belföldiek, üzleti aktivitásuk alapján azonban külföldiek.
Az off-shore-nak van ugyanakkor némi sajátos mellékzöngéje: adócsalás, pénzmosás. Az persze nem tagadható, hogy az off-shore-hoz részben kapcsolhatók eme jelenségek, ám hangsúlyozni kell, hogy az off-shore alapszinten ugyanolyan vállalat, mint bármelyik más, csak éppen nem végez belföldi tevékenységet. Az adó mérséklésére is csak akkor alkalmas, ha egy adóparadicsomban (ahol a nyereségadó kisebb 10 százaléknál) van bejegyezve. S adócsalásra is csak akkor alkalmas, ha adót akarnak vele csalni. Érdekes egyébként, hogy a definíció szerint Magyarország is adóparadicsom, a hazai bejegyzésű off-shore cégek mindössze 3 (!) százalékos nyereségadót fizetnek, szemben a nem off-shore társaságok 18 százalékával. (Tavaly az APEH adatai szerint 19 milliárd forint folyt be a Magyarországon bejegyzett off-shore cégektől.)
Nem tagadható ugyanakkor, hogy éppen "adócsökkentő" tulajdonsága az, amely az off-shore-t oly népszerűvé teszi világszerte (2000-ben 130 ezer új off-shore céget jegyeztettek be). Az Egyesült Államok körül egész off-shore-karéj (Bahamák, Barbados, Brit-Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Panama stb.) található, s Európában is vannak off-shore-ként működő zónák (Campione, Ciprus, Gibraltár, Madeira, Monaco stb.) A nemzetközi "adóoptimalizációs" trend mára ugyanakkor hazánkat is utolérte: szakemberek szerint magyar alapítású off-shore cégek a világ számos adóparadicsomában előfordulnak (becslések szerint évente 3-400 új céget jegyeztetnek be magyarok). Pontos számokat azonban lehetetlen megnevezni, hiszen ma már nem szükséges engedély, sőt bejelentési kötelezettség sem terheli a tulajdonosokat - mondja Kiss László, az Ocra Kelet-Európa Kft. ügyvezető igazgatója.
A legnagyobb hazai off-shore tanácsadó cég igazgatója úgy véli, a magyarok leginkább az Egyesült Államok keleti partján fekvő Delaware-t részesítik előnyben. A kis államot jó fekvése és a cégalapítás alacsony költségei (300-500 dollár) mellett elsősorban a gazdasági és pénzügyi szabályozás terén tanúsított rendkívüli rugalmassága teszi népszerűvé. Az itt bejegyzett vállalkozások nyereségük után nem fizetnek adót, az új cégeket néhány perc leforgása alatt bejegyzik a cégjegyzékbe, ráadásul nem tartják nyilván sem az igazgatók, sem a tulajdonosok adatait (ez különösen korrupt politikusoknak, menekülő diktátoroknak lehet létfontosságú, de nem megvetendő a konkurencia elől rejtőzködő üzletemberek számára sem).
A magyar off-shore tevékenység másik legkedveltebb területe Ciprus, amelynek fő vonzereje földrajzi közelsége mellett az, hogy van kettős adózást kizáró egyezménye Magyarországgal - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Gyarmati Gábor, a Proficonsult Kft. ügyvezető igazgatója. Az itt bejegyzett off-shore cégeknek kell ugyan nyereségadót fizetniük, de annak mértéke csupán 4,25 százalék. Cipruson ugyanakkor drágább és nehézkesebb a cégalapítás, viszonylag magas a fenntartási költség, s az amerikai adóparadicsommal szemben a szigetországban kötelező könyvelést vezetni - hívja fel a figyelmet a hátrányokra is Fehér Péter off-shore tanácsadó. Ugyancsak a népszerű "célországok" közé tartozik a Seychelle-szigetek, a Bahamák, valamint a Kajmán-szigetek.
Off-shore céghez mindenesetre meghökkentően könnyen és olcsón juthat az ember Magyarországon is. Az off-shore tanácsadó irodák az adott helyszín távolságától, a helyi törvényektől és a bejegyző hivatal gyorsaságától függően 2-60 napon belül leszállítják a kívánt céggel kapcsolatos összes dokumentumot. Aki kevésbé türelmes, az vásárolhat úgynevezett "kész céget" is (névvel, tisztségviselőkkel, alapító okirattal, "tokkal-vonóval"), amelynek okmányaihoz egy nap alatt is hozzá lehet jutni. A nagyobb irodák ugyanis folyamatosan több tucat céget tartanak "raktáron".
Márk Edina, Molnár Sándor
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Az off-shore cégek 19 milliárd forint adót fizettek
(2002. március 8.)
Billiós vagyona van egy magyarországi off-shore cégnek
(2001. december 19.)