A jelenlegi pénzügypolitikai irányvonalat, beleértve a kamatszintet, megfelelőnek tartjuk jelenleg és a belátható jövőre nézve - mondta az EKB elnöke, Wim Duisenberg. Egyes szakértők ezt túl óvatos álláspontnak tartják ahhoz képest, hogy az EKB maga is elismeri: a legutóbbi kamatértekezlete óta rosszabbodott a helyzet.
A bank legfrissebb havi jelentése szerint az euróövezet átlagos gazdasági növekedése nem éri el a korábban jósolt, inflációmentes 2,0-2,5 százalékot az év végére éves összehasonlításban. Most már legkorábban a jövő év első felére várják ezt az eredményt.
A rosszabbodó eurózónás gazdasági kilátások ellenére, valószínűleg az lehet az EKB döntése mögött, hogy éppen a gazdaságok gyengesége miatt a tagországok költségvetési feszültségekkel küzdenek. Emiatt félő, hogy nem érik el a vállalt deficitcsökkentéseket, sőt, Németország még túl is lépheti az államháztartási hiány 3 százalékos GDP-arányát, megsértve az euróövezeti tagság feltételeit. (A feltételek betartását és a hiányok csökkentését garantáló stabilitási paktumot.) Ez a megfontolás késztethette végül is óvatosságra az EKB-t a pénz olcsóbbítása felől.
Az EKB november előtt háromszor csökkentette irányadó rátáját 2001-ben: május 10-én negyed százalékponttal, augusztus 30-án újabb negyed százalékponttal, majd a nagy központi bankok egyeztetett akciójában, szeptember 17-én fél százalékponttal 3,75 százalékra. 1999. januárban 3 százalékos irányadó kamattal kezdett az EKB, majd az év közben lement 2,75 százalékra. Az emelést 1999. novemberben kezdte, és hét ütemben érte el a 2000. október 5-én beállított 4,75 százalékos csúcsot, amelyen tavaly május 10-ig nem változtatott. |
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Az EKB rosszabbnak látja a gazdasági helyzetet
(2002. augusztus 8.)