Foglalkoztatási támogatások

Az alkotmány mindenki számára biztosítja a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot. Piacgazdasági körülmények között a teljes foglalkoztatás azonban megvalósíthatatlan követelmény. A munkanélküliség megelőzését, csökkentését, hátrányos következményeinek enyhítését, valamint a foglalkoztatási feszültségek megszüntetését, kezelését szolgálják a munkaerőpiaci támogatások. 

A munkáltató a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségeinek legfeljebb hetven százalékáig terjedő támogatást igényelhet, ha közfeladat vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében. További feltétel, hogy:

• ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottak száma az előző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővüljön (ettől a feltételtől azonban indokolt esetben el lehet tekinteni!),
• a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban ne részesüljön,
• azonos vagy hasonló munkakörökben a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel a munkáltató nem szüntette meg, és vállalja, hogy a munkaviszony előzőek szerinti megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

Közhasznú társaságnak csak akkor nyújtható támogatás, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatása nem az üzletszerű gazdasági tevékenysége keretében történik. Nincs akadálya azonban annak, hogy a közhasznú munkavégzés iránti támogatást települési önkormányzatok is igényelhessék, ha a fentiek szerinti munkavállalók foglalkoztatását vállalják. Amennyiben a munkáltató jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülit - a települési önkormányzattal kötött írásbeli megállapodás alapján - foglalkoztat, a támogatás nem az önkormányzatnak, hanem a munkanélkülit foglalkoztató munkaadónak jár.

Ha munkaadó olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a közhasznú munkavégzés támogatására eltérő szabályokat kell alkalmazni. Ha a közhasznú munkavégzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik, a közhasznú munkavégzés támogatására ugyancsak eltérő szabályokat kell alkalmazni.

A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évre vehető igénybe. A megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít bele az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása a szóban forgó támogatással történik.

A közhasznú munkavégzés közvetlen költségei:

• a munkavállaló munkabére, annak járulékai,
• a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei,
• a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei,
• a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök, a munkaalkalmassági vizsgálat, a közhasznú munka megszervezésével kapcsolatos költségek és a többletlétszám foglalkoztatásából eredő irányítással összefüggésben felmerülő költségek.

Ha a munkaadó a kérelem benyújtását megelőző két évben a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből egyszeri beruházáshoz, gép- és eszközvásárláshoz, munkafeltételek kialakításához támogatásban részesült, újabb támogatás esetén a korábbi támogatásnál elszámolt költségek nem vehetők figyelembe. A munkaadó kérelmére a költségekre havonta támogatási előleget lehet folyósítani. Az adott évben első ízben november 15-e után folyósítható csak előleg, amelynek az összege nem haladhatja meg támogatás egy hónapra jutó összegét.

Vissza kell fizetni a támogatást, ha a munkaadó megszegi a jogszabályban szereplő, valamint a támogatást elrendelő államigazgatási határozatban és a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglalt feltételeket. Ha a támogatás jogszabály alapján visszakövetelhető, azt a visszakövetelés időpontjában hatályos, jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének az erről szóló határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A támogatást nyújtó szerv vezetője különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamatok, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől.