Harc a terrorpénzek ellen

A szeptember 11-i, mintegy 40 milliárd dolláros anyagi kárt okozó terrortámadás alapjaiban rendítette meg az amerikai hitet, bizalmat egy szuperhatalomban, és nem utolsósorban mind az amerikai, és közvetetten az egész világ gazdaságát. Már a történések legelején nyilvánvaló volt: komoly tőke állt a jól szervezett támadások mögött. Az amerikai, majd a világ többi vezető hatalmának különböző szervezetei komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy felkutassák a titokzatos tőke forrását, az egyes, terroristák, vagy velük szimpatizáló, őket támogató cégek, egyének számláit. A gyanúsnak vált számlákat zárolták, és a hozzájuk tartozó cégeket, egyéneket megpróbálták ellehetetleníteni. A cél azóta sem változott: minden eszközzel - beleértve természetesen a lehetséges anyagi hátterek felkutatását és "megsemmisítését" - meg kell akadályozni, hogy az egy éve történtek megismétlődhessenek.

Már a támadások másnapján felröppent a hír, hogy feltűnően sokan "shortoltak" és vásároltak eladási opciót egyes légitársaságok és biztosítótársaságok papírjaira az amerikai tőzsdéken. A spekulánsok hatalmas hasznot húzhattak ebből. Frankfurti kereskedők adtak először hangot a gyanúnak, hogy maguk a terrortámadás kiagyalói is aktívan jelen voltak a piacon a támadást megelőzően. Ugyanis a Münchener Rück (a világ egyik legnagyobb biztosítótársasága) terrortámadás előtti árfolyamzuhanásának oka akár a támadást szervezők vagy arról korábban tudomást szerzőknek a társaság részvényeinek árfolyamesésre spekuláló magatartása is lehetett.

Azonnal vizsgálat indult

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) természetesen azonnal vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy Oszama bin Laden, vagy terroristái spekuláltak-e áresésre a részvényekkel a közelgő terroristatámadás előtt. Amennyiben igen, úgy azt belső információk birtokában tették, ami törvénytelennek minősül. A tárgyban 12 ország tőzsdefelügyelete tartott akkor telefonkonferenciát.

A SEC azokat a tranzakciókat vizsgálta, melyek a szeptember 11-i merényletsorozatot megelőzően köttettek. Az amerikai, a német, az olasz és a japán tőzsdefelügyelet vizsgálatainak állása szerint Oszama bin Laden állt a nagyszabású, áresésre spekuláló eladások mögött. A szaúdi milliomos az Axa francia biztosítótársaság és München Re. papírjait adta el rögzített áron, a várható árfolyamesésre spekulálva. Azaz eladási opciót vásárolt rögzített árfolyamon - mindezt egy milánói tőzsdeügynökön keresztül.

Ötvenmillió euróról van szó

Ha egyes papírok "short" pozícióival és "put" opciók vételével spekulált a terroristák feltételezett tőzsdeügynöke, úgy mindössze 300-500 ezer eurót tudott nyerni az ügyleten. Azonban az igazán nagy pénzt az egész piac "megshortolásával" lehetett keresni. Ebben az esetben mintegy 50 millió euróval lett gazdagabb Bin Laden terrorista csoportja.

A válaszra nem kellett sokáig várni: az amerikai elnök azonnali hatállyal elkezdte befagyasztani a terrorista-gyanús egyének és szervezetek vagyonát. Bush továbbá felszólította a világ kormányait és bankjait, hogy hozzanak hasonló intézkedéseket. A rendelet célja a terroristák anyagi bázisának megsemmisítése volt.

Az Egyesült Államok nyomására a hét legfejlettebb ipari országból, Oroszországból, valamint több nagy fejlődő országból álló G-20-as csoport tagjai egyetértettek a terrorista-bankszámlák zárolásához szükséges lépések megtételében, még akkor is, ha a javaslat nem szabott konkrét határidőt az akció lebonyolítására. Ez jelentős lépésnek volt tekinthető, ugyanis az aláírók között olyan országok is megtalálhatóak voltak, mint Szaud-Arábia vagy Indonézia, amelyeket korábban a terrorizmust támogató országokként tartottak számon.

A pénz útja

A terroristákat támogató pénzügyi tranzakciók kiindulópontja a Közel-Kelet. Az összegek pontos útvonalát nagyon nehéz nyomon követni, mivel muzulmán gerillák, afgán kábítószer-csempészek, angolai aranybányászok szövevényes hálózatán keresztül vándorol, majd különböző fedő-vállalatokon, "jótékonysági" szervezeteken, bankokon megy keresztül, mielőtt eljut a címzettekhez. A nyomozók úgy vélik, hogy a terrorpénzek legtöbbször Szaud-Arábiából erednek, csakúgy, mint az adományozók, akiknek jó része is ide valósi. A pénz azután kevéssé ellenőrzött és szabályozott bankközpontokon - például Dubaion - keresztül vándorolnak tovább, esetleg európai országokban működtetett alapítványokon keresztül jutnak el Afganisztánba, illetve a terrorakciók célpontjául kiszemelt országokba.

A terrorpénzek áramlásában érintett országok:

• Afganisztán: A különböző országokból érkező források - készpénz, arany, fegyverek - mozgását innen ellenőrzik a hálózat egészében, és itt is raktározzák azokat. A terrorizmus támogatására szolgáló pénz egy része a Pakisztánnal közös határon keresztül folytatott kábítószer-kereskedelemből származik.
• Angola: Az afrikai háborús övezetekben bányászott gyémánt, arany és drágakő egy része titkos csatornákon keresztül szintén a Közel-Keletre kerül, és szintén a terrorizmus finanszírozására használják fel.
• Svájc: A Közel-Keleten összegyűjtött pénzeket svájci bankszámlákon, és alapítványokon keresztül is eljuttathatják küldőik a terroristákhoz. A svájci pénzintézeteken kívül a szomszédos Liechtenstein is kevéssé szabályozott off-shore bankközpontként működik, és kiválóan alkalmas a terrorpénzek átutalására.
• Nagy-Britannia: A brit fővárosban számos iszlám jótékonysági szervezet működik, azonban gyakran az adományozók tudta nélkül a közel-keleti, az afganisztáni terrorizmus támogatására fordítják az adományok egy részét.
• Szomália: A szomáliai al-Barakat havala-hálózat a nyomozást végző szakemberek szerint jóval több, mint a külföldi rokonok anyagi támogatására használható rendszer. Segítségével könnyen kisebb, nagyobb összegeket juttathatnak biztonságosan a Közel-Keletről az Egyesült Államokba.
• Egyesült Államok: A Közel-Keleten és Afganisztánban összegyűjtött pénzek célpontja. A pénz hagyományos átutalással, a havala-rendszeren keresztül, esetleg csempészet útján, viszonylag kis mennyiségekben kerül az országba, így könnyen kijátszhatják az amúgy is hiányos ellenőrzéseket.

Forrás: BBC

Vita - egyet nem értés - kudarc

Később veszélybe került a terrorpénzek elleni harc a nemzetközi valutaalap (IMF) és a pénzmosás elleni független nemzetközi munkacsoport, az OECD égisze alatt működő FATF (Financial Action Task Force) között kialakult vita miatt.

A szeptember 5-én megjelent ENSZ jelentés szerint ugyanis a terroristák pénzügyi támogatása elleni küzdelem gyakorlatilag megfeneklett. A jelentés szerint az Al-Kaida továbbra is zavartalanul gyűjti a pénzt, és gond nélkül hozzájut akár 16 millió dolláros adományokhoz - és a nyomozók rendkívül nehezen tudnak csak fellépni az illegális adományokkal szemben.

A feketelista "ösztönző" ereje

A FATF által összeállított jelenlegi lista 15 országot tartalmaz. Az amerikai érvelés szerint a megnevezés szégyene, és az ezzel párosuló hátrányok annyira ösztönzően hatnak, hogy pénzügyei átvilágításával az előző listáról már 12 ország "küzdötte le" magát sikeresen.

A feketelista nem arat osztatlan sikert az IMF igazgatósági tagjai között: többen (jórészt fejlődő országok képviselői) nyíltan ellene érvelnek, azzal, hogy a lista csak a szegény országokat bünteti - míg a gazdag nációkat eleve figyelmen kívül hagyja. Ezen tagok miatt az IMF-FATF együttműködést csak úgy szavazta meg az igazgatótanács, hogy a feketelista egy éves FATF moratóriumot kap, vagyis addig nem szólhat bele a munkacsoport.

Teljes kudarc a terrorpénzek felkutatásában

A különböző amerikai nyomozóhivatalok közötti nézetkülönbségek is jelentősen visszavetik a terroristapénzek felderítéséért folytatott küzdelmet. Az FBI, a CIA, az amerikai vámhatóság és a Pénzügyminisztérium közötti rivalizálást azzal sem sikerült csillapítani, hogy a terroristákat támogató szervezetek elleni nyomozásra két új, egyesített ügynökséget hoztak létre.

A terrorista pénzügyek felderítése, az érintett bankszámlák befagyasztása, illetve a résztvevő szervezetek, alapítványok megnevezése a közelmúltban drámaian visszaesett, legalábbis a terrortámadásokat követő időszakhoz képest.

Eddig 112 millió dollárt zároltak

A nyomozás során, amelyben mintegy 160 ország vett részt, eddig több mint 112 millió dollárt zároltak a gyanús bankszámlákon. Az erről szóló ENSZ-tanulmány végső konklúziója az Egyesült Államok számára kínosan egyértelmű: a terrorpénzek elleni hadjárat kudarcba fulladt, az al-Kaidának továbbra is rendelkezésére áll a működéséhez szükséges pénz, és az is kiderült, hogy a szervezet tagjai gyakorlatilag szabadon mozognak, a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés pedig nem működik.

A különböző csoportok ugyanis olyan titkos módszereket használtak a pénzek átutalására, amelyekről az átlagemberek szeptember 11-e előtt még csak nem is hallottak. Ilyen például a már említett informális, bizalmon alapuló pénzátutalási rendszer, amelyet sok esetben különböző iszlám jótékonysági szervezetek fedőtevékenységeivel próbáltak álcázni.

A "havala"

A leggyakrabban a havala néven ismert ősi rendszert emlegetik a szakemberek - a szó jelentése: bizalom. Az évszázadok óta működő rendszert az utóbbi időszakban az afgán kábítószer-kereskedők használták, és lényege az, hogy az egyik városban a havala-brókereknek befizetetik az "átutalni" kívánt pénzt, a bróker pedig egy zálog-zsetont küld partnerének a másik városba. Így családi, baráti, vagy üzleti kapcsolatok révén, mindenféle elektronikus, vagy papíron rögzített nyom nélkül az "átutalás" célpontjában az ottani "havala-brókerek" egyikétől veheti át pénzt a címzett. A nyomozók feltételezése szerint a drog-csempészek mellett például az al-Kaida is használhatja ezt a rendszert.

Rivalizálás az ügynökségek között

A nyomozóhatóságok közötti összhang hiányát próbálja csökkenteni az a tavaly októberben elfogadott törvény, amely szigorúan szabályozza a pénzügyi és szövetségi szervezetek közötti együttműködést. Az egyes ügynökségek által összegyűjtött tengernyi információ ugyanis a legtöbb esetben hozzáférhetetlen volt a többi szervezet számára.

Mivel az egyes információ-részletek más-más helyen voltak, az említett két új ügynökséget - az amerikai vámhivatal által vezetett Operation Green Quest nevű ügynökséget, illetve külföldi terroristapénzek nyomozati központja (FTATC) nevű szervezetet - épp az adatok összehangolása érdekében hozták létre.

Idén egy Bahreinben e témában tartott konferencián arról döntöttek a nyomozásban résztvevő országok, hogy valamilyen módon szabályozzák a havala és a jótékonysági szervezetek működését, hogy csökkentsék a feketepénzek áramlását, illetve további nemzetközi összefogás szükségességéről határoztak. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a nemzetközi összefogás erőssége az Irak kapcsán, illetve a Föld-csúcson az Egyesült Államok és a világ többi országa között kialakult vita miatt sem csökkent.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

IMF

FATF

Korábban:

Gazdaság a terrortámadás után

Szeptember 11.: a vártnál enyhébb gazdasági következmények
(2002. szeptember 9.)

A terror iparági áldozatai
(2002. szeptember 9.)

A bin Laden-klán vállalatbirodalma
(2001. szeptember 21.)