A spekuláció éve

Az év elején a forint mellett és sikertelenül, később ellene és sikeresen spekuláltak külföldi befektetők a gazdaságpolitika ellentmondásait kihasználva, kétszer is szigorításra kényszerítve a kormányt és a jegybankot. Jövőre csökken az szja, de várhatóan többet adózunk. Az amerikai gazdaság már rohamosan nő, az európai alig. Kommandósok tartóztatták le a leggazdagabb oroszt, vállalata többségét pedig államosították. Olvassa el, mi történt idén a gazdaságban!

Nincs fenntartható növekedési pályán a magyar gazdaság - derül ki 2003 legfontosabb statisztikai adataiból. A gazdaság egészénél jóval sikeresebb évet zárt néhány magyar nagyvállalat: a Mol és az OTP már visszavonhatatlanul regionális multinacionális cég.

2003-ban folytatódtak a két évvel ezelőtt kezdődött kedvezőtlen trendek a magyar gazdaságban: az egyre lassuló növekedést a lakossági fogyasztás táplálta, ami a folyó fizetési mérleghiány aggasztó növekedéséhez, így az államadósság emelkedéséhez vezetett.

Míg 2002-ben még negyedévről negyedévre gyorsult a gazdasági növekedés, és a GDP az év egészében 3,4 százalékkal nőtt, addig idén a harmadik negyedévben volt a legmagasabb, 2,9 százalékos a bővülés üteme; előtte rendre 2,4 és 2,9 százalékos éves GDP-növekedést regisztrált a statisztika hivatal. A reálkeresetek 2003-ban is jelentősen, több mint 10 százalékkal nőttek, ami az európai növekedési ütem megtorpanásával együtt jelentős, becslések szerint majdnem 5 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiányt eredményez ( az év első 10 hónapjában a deficit 4,014 milliárd eurót tett ki). A hiány finanszírozását nehezíti, hogy a lakosság gyakorlatilag felélte megtakarításait, a külföld pedig csak egyre drágábban hajlandó hitelezni a torz szerkezetű növekedést. Az adatok azt mutatják, hogy az állam is jóval többet költött a tervezettnél: az államháztartás GDP-arányos hiánya az idei költségvetésben szereplő 4,5 százalék helyett a pénzügyi tárca várakozásai szerint 5,2 százalékos lesz. A főbb mutatók közül - leginkább az erős forintnak köszönhetően - egyedül az infláció alakult kedvezően: májusban az árszínvonal-növekedés éves üteme mindössze 3,6 százalékos volt.

Némi derűlátásra az adhat okot, hogy az év második felében ismét gyorsan nőtt az ipar termelése, és a beruházásokra fordított összeg is emelkedni kezdett. A pénzügyi tárca szerint mindez azt jelzi, hogy a gazdaság ismét a kivitel-orientált növekedési pálya irányába mozdul.

Gazdaságkutatók szerint jövőre folytatódik a korrekció. A szakemberek úgy vélik, hogy a növekedés az idei 2,7-2,8 százalékos szintről 3,2-3,5 százalékosra emelkedik, és az államháztartás GDP-arányos hiánya tovább csökken, igaz, nem a kormányzat által elvárt 3,8 százalékos szintre. Problémásnak látják ugyanakkor a szakemberek az infláció és a folyó fizetési mérleg hiányának 2004-es alakulását. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a januártól életbe lépő adóváltozások 1-1,5 százalékkal növelik az árszínvonal-emelkedés éves ütemét, ami így pesszimista becslések szerint akár 7 százalékos is lehet jövőre. Továbbra is gondokat okozhat a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása: az elemzők szerint a deficit akár 4,6 milliárd euróra is nőhet.

Az egyensúlyi mutatók javítását tartja szem előtt a 2004-es költségvetés is: a kormány tervei szerint jövőre nem nőnek érdemben a reálbérek, és az államháztartás hiánya a GDP 3,8 százalékára csökken, bár az utóbbi adatot mindegyik gazdaságkutató intézet fenntartással fogadta. A költségvetési törvény vitájában a legtöbb kritika az önkormányzatoknak szánt források nagyságát érte; még a kormánypárti képviselők zöme is úgy nyilatkozott, hogy a helyhatóságok jövőre nem lesznek képesek ellátni többletfeladataikat. A kormány végül több mint 30 milliárd forint pluszpénzt juttat az önkormányzatoknak eredeti terveihez képest. Ez volt az egyetlen jelentős módosítása a kormány költségvetési elképzeléseinek.

Mindenki sikerként értékelte a Postabank magánosítását: az osztrák Erste Bank a kabinet és a szakértők által várt 60-70 milliárd forint helyett 101 milliárdot fizetett az utolsó, jelentőseb lakossági üzletággal és fiókhálózattal rendelkező állami bankért. Ekkora banki privatizációs bevételre Magyarországon még nem volt példa.

Terjeszkedtek a magyar multik

A gazdaság egészénél jóval sikeresebb évet zár néhány jelentős magyar vállalat. Közülük összeállításunkban a Mol és az OTP régiós terjeszkedését elevenítjük fel.

A magyar olajtársaság a szlovák Slovnaft tavalyi megvásárlása után meghatározó részesedést vásárolt a horvát olajcégben is. A Mol 505 millió dollárt fizetett az INA részvényeinek negyedéért; ekkora pakettel pedig ellenőrizheti a társaság stratégiai és pénzügyi döntéseit. A siker értékét növeli, hogy a Mol a szintén regionális vezető szerepre törő osztrák OMV elől szerezte meg a horvát olajtársaságot.

Forrás: [origo]

A Mol horvátországi bevásárlásával közel került stratégiai célja megvalósításához, a Balti-tengertől az Adriáig terjedő integrált cégcsoport kiépítéséhez. A terv utolsó lépése a lengyel olajtársasággal, a PKN Orlennel való egyesülés lehet, amelyet a két ország kormánya is támogat. A cégek áprilisig adtak maguknak határidőt, addig tartanak ugyanis a fúziós tárgyalások.

Hasonlóan jelentős sikert ért el az OTP Bulgáriában: a legnagyobb magyar bank térségbeli riválisa, az osztrák Erste elől szerezte meg a második legnagyobb lakossági bankot, a DSK-t. Az OTP 311 millió eurót fizetett a pénzintézetért. A regionális középbankká erősödött társaság nyilatkozatok szerint Szerbiában és Romániában folytatná a terjeszkedést.