Az autópálya okozhatta Csillag vesztét

A kormányfő szerdán bejelentette, hogy leváltja Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert. Csillag István miniszterségének központi kérdése volt az autópályaépítések ügye, és kudarcként könyvelheti el a tárca a meghiúsult magyarországi autógyártási terveket is.

Csillag Istvánt 2002. május 29-én iktatta be tisztségébe Medgyessy Péter miniszterelnök. Minisztersége első időszakára esett a Nemzeti Autópálya Rt. által meghirdetett sztráda-építési munkálatok körüli botrány. Mint ismert, a kormány először meghívásos pályázat útján jelölte ki a munkálatok kivitelezőit, majd a tiltakozások hatására a kabinet úgy döntött, hogy mégis közbeszerzési eljárást ír ki. Az így beérkezett ajánlatok ugyanakkor már 18 milliárd forinttal voltak drágábbak a korábbiaknál.

A Gazdasági Versenyhivatal idén vizsgálatot tartott több, mindkét kiírásban érintett cégnél, mert felmerült a gyanú, hogy a vállalatok felosztották egymás közt a megrendeléseket. A vizsgálatok nyomán a GVH minden eddiginél nagyobb, összesen 7 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a cégekre.

Az idei év elején született döntés arról is, hogy az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. mintegy 21 milliárd forintért 40 százaléknyi tulajdonrészt szerez az M5-ös autópályát üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-ben és a matricás rendszer bevezetésének ellentételezésére az állam rendelkezésre állási díjat fizet. Ez utóbbi idei összege 15-20 milliárd forint. A megállapodás értelmében az AKA Rt. a jelenleg érvényes koncessziós szerződése alapján tovább építheti az M5-ös sztrádát Szegedig, de 2006 után az államnak vételi opciója lesz az AKA Rt. maradékának megvásárlására.

A gazdasági tárca kevés népszerű intézkedéseinek egyike a tavaly nyár elején bevezetett négynapos sztrádamatrica, amely kezdetben az M5-ös sztráda kivételével mindegyik autópályán használható volt, ma azonban már az M5-ösön is igénybe vehetik az autósok. A tavaly nyári bevezetéskor, június közepe és augusztus vége között 1000 forintba kerülő 4 napos sztrádajegyek hatására alig két hónap alatt ötödével nőtt az autópályák forgalma. A tavaly decembertől ismét kapható négynapos jegyekből január végéig félmilliót adtak el.

Forrás: ORIGO

A Csillag István vezette szaktárca kudarcai közé tartozik, hogy két jelentkezőből, egyetlen nagy autógyártót sem sikerült rábírni, hogy Magyarországon építse fel új összeszerelő üzemét. A francia Peugeot-Citroen csoport 2003 januárjában arról döntött, hogy a lehetséges helyszínként megjelölt Tatabánya helyett a szlovákiai Nagyszombaton építi fel üzemét. A kudarcért Csillag István részben a jegybank kamatpolitikáját tette felelőssé. Ellenzéki politikusok azt rótták fel a kormánynak, hogy nem tett meg mindent a francia cég Magyarországra csábítása érdekében. A PSA ugyanakkor gazdasági okokkal - olcsó munkaerő, gépipari kultúra és munkaerő-utánpótlás - magyarázták a döntést.

A francia céghez hasonlóan 2004 márciusában a dél-korai Hyundai is úgy döntött, hogy Magyarország helyett Szlovákiában, Zsolnán építi fel az évi 300 ezer autó gyártására alkalmaz összeszerelő üzemét, mintegy 1,1 milliárd euró értékben. A beruházások mellett egyéb infrastrukturális fejlesztésekre - autópálya és lakásépítésekre - kerül sor az autógyárak közelében, és szakértők szerint a két vállalat döntésével jelentősen megnő a szlovák ipar exportképessége, és további beruházások jöhetnek az országba. A Hyundai zsolnai beruházása ugyanakkor veszélybe került, mert a helyi földtulajdonosok akadályozzák az építkezések megkezdését. Így elképzelhető, hogy más szlovákiai városban épülne meg a gyár.

A kormány idén júniusban arról határozott, hogy az Európai Bizottság által jóváhagyott módon adókedvezmények helyett egyedi támogatásokkal segíti a Magyarországon befektetni szándékozó külföldi cégeket. A kabinet összesen mintegy 30 milliárd forintnyi állami támogatást nyújt 8 nagyvállalat legalább 25 millió eurós befektetéséhez. Ilyen egyedi elbírálás alapján jutott támogatáshoz eddig a Bosch, az ExxonMobil, és még 2004-ben hasonló támogatásban részesülhet további hat nagybefektető - köztük a GlaxoSmithKleine,az Electrolux Lehel és a Denso.