A bizottság az árstabilitást, az államháztartási hiányt, az árfolyam-stabilitást, a hosszú lejáratú kamatokat és a központi bankokra vonatkozó szabályozást vizsgálta.
Svédország és Litvánia érte el a legjobb helyezést, három kategóriában teljesítve az euróövezeti feltételeket. Három új tagállam, Szlovánia, Észtország és Litvánia már belépett az ERM-II. átváltási mechanizmusba, amelyben plusz-mínusz 15 százalékos sávban kötik valutájukat az euróhoz. Az átváltási mechanizmusban legalább két évet kell tölteniük, mielőtt az euróövezeti tagságra pályázhatnak. Svédországban 2003-ban népszavazás utasította el az euróövezeti csatlakozást, és svéd koronát az ERM-II.-be sem vitték be.
A bizottság jelentése szerint a legnehezebb feladat az államháztartási hiány csökkentése. Svédországnak és Észtországnak többlete volt a vizsgált időszakban, Lettország, Litvánia és Szlovénia hiánya elmaradt a GDP előírt 3 százalékától, de a többi országban a deficit meghaladta azt. A jelentés szerint a többi országban a költségvetés pozíciója általában mind több bizonytalanságot mutatott, és nem látszott a javulás irányzata.
A jelentés készítői megkérdőjelezték Lengyelország képességét a hiány 3 százalék alá csökkentésére 2007-ben, ami szükséges lenne az euró 2009-re tervezett bevezetéséhez, Szlovákiáról pedig azt írták, hogy ott a megfelelő hiánycsökkentéssel szemben csak kiegyensúlyozott kockázatok mutatkoznak.
Az EU-bizottság szerint Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában és Máltán a törvényi szabályozás megfelel a központi bank függetlenségére vonatkozó uniós elveknek, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban ellenben még vannak fogyatékosságok ezen a téren.