GKI: lassuló növekedés a második negyedévben

Az idei évben folytatódik a gazdasági növekedés, ennek üteme azonban a második félévben a megtorpanó európai konjunktúra, a stagnáló hazai reálkeresetek, az erős forint és magas forint-kamatok miatt némileg kisebb lesz az első hat hónapban regisztráltnál - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzéséből.

A magyar gazdaság az Európai Unió gazdaságánál továbbra is 2 százalékponttal gyorsabban fejlődik, az új EU-tagok közül azonban egyike a leglassúbbaknak. Az ipar termelése az első félévi 10 százalék feletti ütem után a harmadik negyedévben csak 6 százalék alatti mértékben emelkedett. Jelentősen lassult - bár így is gyors - az ipari kivitel, mely az első félév 20 százalék körüli üteméről a harmadik negyedévben 13 százalékra mérséklődött.

A belföldi értékesítés visszaesése is érezhetőbbé vált, kilenc hónap alatt több mint 0,5 százalékos. Legjobban a tartós fogyasztási cikkeket gyártó, majd a továbbfelhasználásra termelő ágazatok kivitele nőtt, és belföldön is ezek voltak a legsikeresebbek. Az év egészében 8-9 százalék közötti ipari bővülés várható. Erre az említett problémák ellenére is magas rendelésállomány és a gyorsan növekvő beruházási célú gépimport nyújt esélyt.

Az építőipar gyorsan, bár szintén lassulva növekszik. Szerződésállománya - főleg az útépítésekre vonatkozóké - szeptember végén 80 százalékkal magasabb volt az egy ével korábbinál.

Háromnegyed év alatt a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal nőtt, ezen belül a versenyszférában 1,5 százalékkal. Az ipari létszám azonban összességében több mint 2 százalékkal csökkent, érdemben csak a gépiparban bővült. Jelentősen, közel 4, 9 illetve 12 százalékkal emelkedett viszont az építőiparban, a kereskedelemben és az ingatlanügyekben alkalmazottak száma. A költségvetési szektorban 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatás. Ha a nem teljes munkaidőben dolgozókat is figyelembe vesszük, az adatok kisebb növekedést illetve nagyobb visszaesést jeleznek.

A foglalkoztatási helyzet összefügg a bérek alakulásával: kilenc hónap alatt versenyszférában mintegy 9,5, a költségvetésiben csak 5 százalékkal emelkedett a bruttó fizetés. A nettó kereseteknél 8 illetve 5 százalék a bővülés, ami - a 7 százalékos fogyasztói árindex figyelembevételével - az üzleti szférában 1 százalékkal növekvő, a költségvetésiben 2 százalékkal csökkenő, átlagosan pedig stagnáló reálkereseteket jelent. Az áremelkedés üteme októberben érezhetően tovább mérséklődött, decemberre 6 százalék körüli árindex várható. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatmérséklés valószínű, az év végére 9,5 százalék körüli alapkamat várható.

Euróban számolva az export és az import azonos ütemben nő. A cserearányok - főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt - hozzávetőlegesen 1 százalékkal romlanak, a magas olajár hatását azonban nagyrészt ellensúlyozza a rendkívül gyenge dollár. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, és finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe - derül ki a GKI felméréséből.