Foglalkoztatás az Unióban

A viszonosság keretében a Magyarországgal azonos időpontban csatlakozó államok állampolgárai - Málta és Ciprus kivételével -, illetve ezen állampolgárok hozzátartozói engedély nélkül foglalkoztathatók egymás országaiban. A régi tagállamok viszonylatában további hét évig elvileg fennmaradhat az engedélykötelezetettség. 2006. május elsejétől azonban egyre több ország nyitotta meg a munkaerőpiacát. 

A Németországgal kötött úgynevezett "vendégmunkavállalói megállapodás" szerint azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok dolgozhatnak vendégmunkásként az országban, akik elmúltak 18 évesek, de még nincsenek 40 évesek, az egyezmény szerint "lezárt szakmai képzéssel rendelkeznek" (azaz legalább kétéves szakmai gyakorlatot szereztek), és alapfokon beszélnek németül. A munkavállalási engedély egy évig érvényes, amit legfeljebb hat hónappal meg lehet hosszabbítani. A megállapodás 1000 főben maximálja az évente foglalkoztatható vendégmunkások számát.

Vendégmunkásnak a megyei munkaügyi központnál kell jelentkezni, a jelöltnek számot kell adnia nyelvtudásáról. Amennyiben tudásszintje megfelelő, a munkaügyi központ a rendelkezésére bocsátja a pályázati adatlapokat. A pályázathoz német nyelvű szakmai önéletrajzot, a szakképesítést igazoló bizonyítvány másolatát, a nyelvtudásról szóló igazolást, valamint erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. Aki már megkötötte a munkaszerződést a német munkáltatóval, vagy pedig írásos igazolással rendelkezik a munkáltató foglalkoztatási szándékáról, köteles az erről szóló okiratokat is mellékelni. Az elkészült anyagot a munkaügyi központok továbbítják az OMMK-nak, s ha a pályázat megfelel a feltételeknek, az OMMK küldi meg a német hatóságoknak. Amennyiben a pályázó már munkaszerződést kötött a német munkáltatóval, s az megfelel a német jogszabályoknak, a német hatóságok két-három hónap alatt megadják a munkavállalási engedélyt. Amennyiben viszont a pályázónak nincs konkrét ajánlata valamely német munkáltatótól, a német munkaügyi hatóság fog részére munkát közvetíteni. Ez azonban jóval időigényesebb, akár egy évbe is beletelhet, amíg a pályázó értesítést kap a munkahelyről, ezután viszont automatikusan postázzák neki a munkaszerződést és az elvi munkavállalási engedélyt. Mindezek birtokában a pályázónak személyesen kell elmennie a magyarországi külképviseletre, ahol kérelmére pár napon belül kiállítják a három hónapig érvényes, németországi beutazásra jogosító vízumot. A munka megkezdése előtt - már Németországban - a munkavégzés helye szerint illetékes német munkaügyi hivatal állítja ki a munkavállalási engedélyt. Ehhez mellékelni kell az összes iratot (útlevél, vízum, munkaszerződés, elvi munkavállalási engedély). A beutazási vízum három hónapig érvényes, ezért a lejárta előtt hat héttel tartózkodási engedélyért kell folyamodni.

Idénymunka esetén a német hatóságoknak a munkavállalási engedély kiállítása előtt vizsgálniuk kell a munkaerő-piaci helyzetet is, ezért csak akkor adnak engedélyt a magyar munkavállalónak, ha német munkaerőt nem tudnak igénybe venni az adott munkára. Megszorítás az is, hogy csak meghatározott ágazatokban lehet jelentkezni (például mezőgazdaság, borászat, fakitermelés), s a munkavállalás időtartama évente nem haladhatja meg a három hónapot. Amennyiben a munkavállaló jelentkezik a megyei munkaügyi központban, az engedélyezési eljárás a vendégmunkánál írtakhoz hasonlóan zajlik, annyi különbséggel, hogy a német munkaügyi hatóság előre megküldi az idénymunkára vonatkozó igényét az OMMK-nak, s amennyiben van a munkára megfelelő jelentkező, az OMMK közvetíti ki Németországba. Ennél a megállapodásnál kvóta nincs, annyi magyar állampolgár mehet dolgozni, amennyit a német hatóságok igényelnek. Amennyiben a leendő német munkáltató már elviekben megállapodott leendő magyar munkavállalójával, a munkavállalási engedélyt Németországban kérelmezi, s ha a hivatal egy hónapon belül nem talál kiközvetíthető német munkavállalót, a német hatóság megküldi az engedélyt és a szerződést az OMMK-nak, s a munkaügyi központ értesíti a munkalehetőségről a munkavállalót.