Elfogadták a 2005-ös uniós büdzsét

Elfogadta csütörtöki ülésén az Európai Parlament az EU 2005-ös költségvetését. A büdzsé főösszege az ideihez képest 4,4 százalékkal, 106,3 milliárd euróra emelkedik, bár az Európai Bizottság eredetileg ennél bőkezűbb költségvetés elfogadását javasolta.

A költségvetés legjelentősebb részét ezúttal is az agrárkiadások teszik ki, amelyekre jövőre 49,1 milliárd eurót fordít az EU. A második legnagyobb - és az új EU-tagállamok számára talán legfontosabb - kiadási tétel az elmaradottabb uniós területek és ágazatok felzárkózását segítő kohéziós és strukturális alapok 32,4 milliárd eurós részesedése. 2,1 milliárd euró jut a további bővítésre, ebből 1,55 milliárd Bulgáriának és Romániának. A költségvetés az Unió hatályos szabályai szerint nem lehet deficites.

A jóváhagyott költségvetés elmarad az Európai Bizottság és a parlament korábbi elképzeléseitől. A brüsszeli bizottság eredetileg 109,5 milliárd eurós, a parlament 111 milliárd eurós összköltségvetést képzelt el, a tagországok azonban végül olyan büdzsében egyeztek meg - és kompromisszumok révén elnyerték ehhez a két másik intézmény támogatását is -, amely az uniós összjövedelem egy százaléka körül (a csütörtöki szavazás nyomán pontosan 1,005 százalékon) alakul.

Az egyszázalékos küszöbnek az ad különös jelentőséget, hogy az EU hat olyan tagállama(Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország), amely jelenleg nettó befizetője az uniónak, a 2007-tel kezdődő hét évben felső határként kívánja rögzíteni ezt az értéket a jelenlegi, 1,24 százalékos elvi küszöb helyett. A parlamenttel folytatott utolsó egyeztetés előtt ezek a tagországok még csak a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 0,99 százalékának megfelelő költségvetést kívántak jóváhagyni.

Az utolsó módosítások nyomán 190 millió euróra emelkedett az a központi keret, amellyel az unió Irak újjáépítéséhez járulhat hozzá. Eléri az egymilliárd az eurót az az összeg, amelyet az EU kifejezetten versenyképességi céljainak javítására tud fordítani.

Surján László, a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy az Unió tíz új tagállamának ezúttal nem volt érdeke, hogy a költségvetési számok növekedjenek, mert az számukra növekvő befizetést jelentene, miközben kapni csak a Koppenhágában már kialkudott keretek között tudnak Brüsszeltől. Néhány új tagországban gondot okozhatott volna a megnövekedett uniós pénzekhez a saját források biztosítása is - tette hozzá a képviselő.