Évtizedek kellenek a kelet-európai városok felzárkózásához

Közép- és Kelet-Európa nagyon kevés nagyvárosa nevezhető gazdagnak nyugat-európai mércével mérve, és több évtizednyi erős növekedés kell ahhoz, hogy a térség városai felzárkózzanak a nyugati nagyvárosokhoz vagyon, szolgáltatási színvonal és az infrastruktúra fejlettsége terén - áll a Standard and Poor's (S&P) kelet-európai helyi és regionális önkormányzatok helyzetét áttekintő elemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő nyolcoldalas éves áttekintése szerint Prágában a vásárlóerő-paritás szerint kiigazított, egy főre jutó bruttó regionális termék (GRP) értéke a legutóbbi adatok szerint 135 százaléka az EU átlagának, de a cég által minősítéssel ellátott térségi önkormányzati területek - városok és régiók - összességében a helyi gazdasági teljesítmény átlaga a korábbi, 15 tagú unió átlagának kevesebb, mint a fele.

Tavaly a 39, minősítéssel ellátott térségi település és régió közül kilencet minősített fel, és egyet sem minősített vissza az S&P. Jóllehet az új EU-tagállamok és a belépésre váró országok helyi önkormányzatainak hitelképességi besorolásai általában javulnak, a jelentés szerint a szorító, az EU által is megkövetelt infrastrukturális beruházási szükségletek miatt az adósságok gyorsan a működési bevételek 80-90 százalékára, vagyis a Nyugat-Európában szokásos szintre emelkedhetnek főleg Magyarországon, Csehországban és Romániában.

Prágának a működési bevételekhez mért közvetlen adóssága például tavaly a 2003-ban mért 67,8 százalék után már 84,2 százalék volt, Budapesté azonban még csökkent is, 44,6 százalékról 33,9 százalékra a S&P által közölt lista szerint. A térségi önkormányzatok adósságszerkezete ugyanakkor fokozatosan javul, Budapest, Bukarest és Prága például most már jórészt hosszú futamú, 10-30 éves hiteleket használ finanszírozásra.

Az S&P az ország egészére érvényes, "A mínusz" hosszú futamú devizaadósi besorolással tartja nyilván Budapestet, stabil kilátással; ez - az azonos besorolású Prágával együtt - a térségbeli legjobbak között van. A magyar főváros forintadósságának besorolását azonban még 2003 szeptemberében az addigi "A"-ról szintén "A mínusz"-ra rontotta a cég, arra hivatkozva, hogy az agresszív budapesti pénzügyi politika, a növekvő működési és beruházási költségterhek a pénzügyi eredmények romlásához vezettek.