A miniszter elmondta: a finanszírozási konstrukció lényege, hogy a piaci alapú hiteleket az ÁAK Rt. veszi fel, amiből finanszírozzák a gyorsforgalmi út fejlesztéseket, ám ez az állami költségvetést a következő 3 évben mégsem terheli. Az állam szerződést köt az ÁAK-val, és évente rendelkezésre állási díjat fizet a társaságnak, ami a beszedett autópályadíjakkal együtt fedezheti a hitelek törlesztését és a meglévő autópályák karbantartását, mondta Kóka János. A kormány tehát azzal indokolta a döntést, hogy az ÁAK mérete, illetve tulajdonosi szerkezete miatt olcsóbban tud majd forrásokat szerezni, mint a magánberuházók. A PPP-módszert (magánbefektetők bevonását - Private Public Partnership) elvetette a kabinet.
A szaktárca vezetője szerint 2006-ig 431 kilométer gyorsforgalmi út épül meg, és további 400 kilométerhez kezdenek hozzá Magyarországon. A kormány tervei szerint a 2005-2007 közötti időszakban mintegy 600 milliárd forintot kíván autópálya-építésekre fordítani, melyhez további 300 milliárd forintot az Európai Unió adna támogatásként - mondta Kóka János.
Elemzők szerint a kormányzat ezzel a lépéssel a deficitet szeretné látszólag csökkenteni: az ÁAK által építtetett autópályák költsége ugyanis - bár állami tulajdonú cégről van szó - kikerül a költségvetésből. A Népszabadásg szerint az állam ezzel a "kihelyezési trükkel" csak az idén legalább 300 milliárd forinttal csökkenti a költségvetési hiányt - statisztikailag. Az ÁAK jelenleg szinte kizárólag üzleti bevételeiből él, így az államháztartási körön kívülinek számít - az uniós statisztikai rendszer szerint ugyanis, ha ilyen cég épít sztrádát, az akkor is magánberuházás, ha állami tulajdonban van. Ezzel ellentétben az állami bevételekből élő állami cég kiadása már költségvetési tétel.