Az euróval szemben a dollár elérte az 1,3180-as szintet is, a hétfői 1,30-as és a múlt héten tapasztalt 1,28-as szintekhez képest. Elemzők szerint a dollár arra a hírre zuhant, hogy a koreai központi bank bejelentette, hogy átstrukturálja tartalékait. A dél-koreai jegybank 200 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezik, a bejelentés szerint a dollárhányadot csökkenteni kívánja, míg növeli az ausztrál dollár és a kanadai dollár hányadát.
A méret a lényeg
A koreai befektetők, a koreai jegybankkal együtt az ötödik legnagyobb külföldi állampapír befektetők az USA-ban (69 milliárd dollárnyit birtokolnak), írta a Bloomberg. Dél-Korea emellett Japán negyedik legnagyobb kölcsönzője, és olyan mennyiségű devizatartalékokkal rendelkezik, amelynek adásvétele jelentősen kihat a euro/dollár, dollár/jen és a kanadai ill. ausztrál dollár keresztárfolyamokra. Elemzők szerint a koreaiak után több központi bank is átalakítja tartalékportfolióját, és ez félelmet gerjesztett a piacon.
Hétfőn Soros György, magyar származású amerikai üzletemeber a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott gazdasági fórumon elmondta: szerinte az olajexportőrök gyengítik a dollárt. A dollár esése elősegíti az amerikai folyómérleg és a kereskedelmi mérleg hiányának csökkenését, azonban az árfolyam egy bizonyos - közelebbről nem meghatározott - szint alá süllyedése súlyosan károsítja a piacokat - mondta Soros György. A dollár gyakorlatilag három éve tartó gyengülése ellenére az amerikai folyómérleg hiánya meghaladja a hazai össztermék 5 százalékát. Ugyanakkor a dollár euróhoz viszonyított árfolyama az utóbbi időben 3,6 százalékot, a jenhez viszonyított árfolyam 3 százalékot erősödött.
Az OPEC-jegybankok euróra áltak át
Az olajexportáló országok központi bankjai a dollárról főként euróra álltak át, és Oroszországnak is fontos szerepe van ebben, mondta az üzletember. Soros szerint a dollár jelenlegi gyengeségében ez az alapvető tényező. Úgy véli, hogy minél magasabb az olaj ára, annál több dollárt cserélnek fel az olajüzletben euróra, vagyis az olaj ereje kényszeríti ki a dollár gyengülését. Soros György szerint azonban az amerikai fizetőeszköz gyengesége átmeneti.
Itthon spekulációt gerjeszthet a kamatcsökkentés
Kedden a bankközi devizapiac nyitása után ismét a 243-as szint alá szaladt a forint az euróval szemben, a közös európai pénzzel 242,80/243,10 forint között kereskedtek. Ez az intervenciós sáv erős szélén 13,96 százalékos pozíciót jelent. A forint hétfőn a vártnál nagyobb kamatcsökkentés hatására átmenetileg enyhén gyengült, majd a nap végére a reggeli szintek közelébe erősödött vissza. A piac már a közeljövőben újabb kamatvágásokra számít. A kedd reggeli elemzői ajánlások többsége rövidtávon a forintpozíciók növelését tartalmazta, részben hosszabb futamidejű kötvények vásárlásán keresztül.
Múlt héten csütörtökön, feltehetően opciós pozíciók hatására érdemben erősödni kezdett a forint, pénteken rövid időre a vételi oldali jegyzések a 242,50-es szint alá kerültek. Az MNB hétfőn elsősorban az inflációs kilátások érdemi javulása következtében csökkentette 75 bázisponttal az irányadó kamatszintet, ugyanakkor számos elemző a vártnál nagyobb vágásra úgy tekint, mint egyfajta MNB-üzenet az erős forintnak. Feltehetően a jegybank igyekszik elkerülni, hogy a forint a sáv erős széléig menjen, ami intervenciókat, és akár jelentős piaci zavarokat is magával vonhat. A héten a forint szempontjából fontosabb makrogazdasági adat már nem jelenik meg, ami azt jelentheti, hogy a hazai fizetőeszköz árfolyamát egyéb, külső piaci hatások befolyásolhatják.