Óriásit nőtt az iszlám pénzügyi szektor az 1970-es évek közepére eső kezdet óta, amikor még a kis méret okozott problémákat - írta a Világgazdaság. A bankszektor jelenleg közel 250 milliárd dollárnyi eszközt kezel, és további jelentős bővülésre számítanak szakértők az elkövetkező öt év során is.
A Perzsa-öböl partján fekvő Bahrein időközben regionális pénzügyi központtá nőtte ki magát, és egymagában 28 iszlám banknak ad otthont. A pénzügyi intézmények közül a legnagyobb, a Bank Melli Iránban székel, eszközállománya 2003-ban 22 milliárd dollárra rúgott. Ehhez képest a tízes toplistán további négy bank található ebből az államból, a második legnagyobb hitelintézet központja pedig Szaúd-Arábiában van.
A térségben most jelent meg először igazi konkurencia: A belső fejlődés után az iszklám bankszektornak most a nyugati pénzintézetekkel kell megmérkőznie. A piacok megnyílásával ezek nemcsak termékeiket, de üzleti kultúrájukat és infrastruktúrájukat is exportálják a térségbe, ami túlélési harcba csaphat a másik oldalon.
A HSBC, Citigroup vagy éppen UBS méretű óriások hoszszabb ideje jelen vannak a térségben, és az asszimilálódással foglalatoskodnak. A helyi szokások ismeretén túl előnyük a hátterüket jelentő vagyontömegben rejlik, mellyel szemben az iszlám bankszektor töredezettsége áll.
Utóbbit szakértők hosszabb ideje mint veszélyfaktort emlegetik, ennek ellenére e téren még nem történt változás. 2004. decemberében, a bahreini pénzügyi konferencián fogalmazódott meg az igény: az iszlám pénzügyi szektornak konszolidálódnia kell a túlélés érdekében. Az elkövetkező 5-10 évben tehát minden bizonnyal számos példát látunk majd a közeledésre, de szakértők szerint egyre komolyabban költenek a szereplők az infrastruktúra fejlesztésére is. A szektor munkavállalóinak képzése, illetve a termékfejlesztés az elmúlt években divatos fejlődési területekké váltak.
Egyes vélemények szerint a siker kulcsa nem is kizárólag az iszlám pénzügyi szektor egységesedése, sokkal inkább az iszlám hagyományú és a hagyományos pénzügyi intézmények közötti kapcsolatok erősödése lehet. Előbbi technológiai oldalról, utóbbi pedig piacismeret terén profitálhat. Hamarosan az sem tűnik majd elképzelhetetlennek, hogy a most még lokálisan működő intézmények a világpiacon is megjelennek, és Európában vagy Észak-Amerikában nyújtják majd szolgáltatásaikat.