A Forbes listája szerint Castro vagyona tavaly 550 millió dollárra nőtt az egy évvel korábbi 150 millióról. Az amerikai magazin szerkesztői az összeállítást kísérő kommentárban elismerték, hogy a számok inkább képzeletbeliek, mintsem tudományosak.
Korábban a kubai GDP bizonyos százalékában becsülték Castro vagyonát, az idén pedig - mint írták - azt számítgatták, hogy az állami vállalatok, amelyeket szerintük Castro irányít a kubai szocialista rendszerben, mit érnének a tőzsdén.
A kubai kormány, mexikói követsége útján, hivatalos tiltakozást adott ki, amelyben "ostoba rágalomnak", a Kuba elleni hazugságkampány "visszataszító példájának" nevezte az állítást a "megkopott hitelű amerikai magazin" részéről.
Maga Castro egy csütörtöki beszédében így méltatlankodott: - Vajon azt hiszik, valamiféle Mobutu (néhai zaire-i elnök) vagy a számtalan milliomos egyike vagyok, azok közül a tolvajok és fosztogatók közül, akiket a birodalom (az Egyesült Államok) dédelget és védelmez? Jobban tennék, ha azoknak a pénze után kutakodnának!
Castro felértékelte a kubai pesót
Péntektől 7 százalékkal értékelik fel a kubai pesót; az intézkedés után egy dollár 24-25 kubai pesót ér vételi és eladási árfolyamon, az eddigi 26-27 peso helyett. Ez az árfolyam 2002 óta volt érvényben.
A pesót közvetlenül a konvertibilis pesóhoz képest értékelték fel. 1993-tól tavaly októberig az amerikai dollár második fizetőeszköz volt Kubában. Tavaly októberben kitiltották, és bevezették a konvertibilis pesót, amelyből egy peso hivatalosan egy dollárt ér.