A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ) főtitkára szerint az elmúlt hónapokban a gyakorlatban is kiderült, hogy az új jogszabály előírásai több ponton is értelmezhetetlenek, illetve végrehajthatatlanok. Kiss Gáborné kiemelte: A szövetséghez a tagoktól számos olyan kérdés, észrevétel érkezett, amely a törvény ellentmondásaira és a végrehajtás lehetetlenségeire hívja fel a figyelmet. Több mint negyven konkrét kérdés fogalmazódott meg, amelyre az előírások nem adnak pontos útmutatást. Kiss Gáborné példaként említette, hogy a jogszabály által egyik érintett termékkörként megjelölt üdítőital-kategóriára - bár a köznyelvben elterjedt és gyakran használt kifejezés - nincs jogszabályi definíció. A pontatlan meghatározások miatt számos termékcsoport - mint például a jeges teák, a sport- és energiaitalok - esetében nem egyértelmű, hogy a jogszabály hatálya kiterjed-e rá vagy sem. Hozzátette, hogy a rendelkezések sem a bevett szakmai terminológiát nem követik, sem pedig egyéb hatályos jogszabályból nem levezethetők.
A közelmúltban született meg az az alkotmánybírósági beadvány, amely részben a jogszabályi meghatározások pontatlanságát, az egyértelműség hiányát is kifogásolja. A beadvány szövege szerint a kérdéses jogszabályokban szereplő egyes kategóriák meghatározása hiányzik, ezért a hivatkozott rendelkezések sértik a jogszabályok világosságának és érthetőségének követelményét.
Éles kritika Brüsszeltől
Az Európai Alkoholmentes Italgyártók Szövetségeinek Egyesülete (UNESDA) tavaly két alkalommal is levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben komoly aggodalmainak adott hangot az új termékdíjas szabályozással kapcsolatban. Alain Beaumont főtitkár kifejtette, hogy az UNESDA már előzetesen rámutatott azokra a problémákra, amelyekkel a magyar kormánynak az új termékdíjas rendelkezések bevezetése esetén szembe kellene néznie. A jogszabályt azonban figyelmeztetésük ellenére elfogadták.
Alain Beaumont elmondta: A magyar termékdíjtörvény nincs összhangban az európai joggal. A magyar kormány egyrészt figyelmen kívül hagyta, hogy a jogszabály elfogadását megelőzően eleget kellett volna tennie bejelentési kötelezettségének az Európai Bizottságnál. Másrészt az italok csomagolóanyagaira kivetett indokolatlanul magas termékdíj, valamint az előírt minimális újratöltési arány versenyellenes, és gátolja az áruk közösségen belüli szabad mozgását, amely elfogadhatatlan. A módosított magyar termékdíjtörvény jelentős visszalépés ezen a téren.
Az UNESDA szorgalmazza az Európai Bizottságnál, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy a magyar jogrend összhangba kerüljön a közösségi alapelvekkel.
Panaszt tettek az Európai Bizottságnál
A hazai ásványvíz- és üdítőital-gyártók szakmai szervezetei a magyar termékdíjas jogszabályokkal kapcsolatban elkészült beadványt továbbították az Európai Bizottság magyarországi képviseletéhez. A beadvány szerint a januártól hatályos termékdíjtörvény és kormányrendelet több tekintetben ellentétes a csomagolási hulladékokról szóló európai uniós irányelvvel, mert indokolatlan előnyben részesíti az italcsomagolások újbóli használatát a hasznosítással szemben. Ennek révén akadályozza az áruk Európai Unión belüli szabad mozgását, ami az egyik legfontosabb közösségi alapelv - véli Vörös Péter jogi szakértő.
A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége tudomása szerint több európai szervezet is panaszt kíván benyújtani az ügyben, sőt a német sörszövetség beadványa alapján az Európai Bizottság már felszólította a magyar kormányt, adjon tájékoztatást és magyarázatot a kialakult helyzetről. Amennyiben a Bizottság eljárást indít a magyar kormányzattal szemben és előírja a jogszabály végrehajtásának felfüggesztését, annak súlyos következményei lehetnek. Nem kizárt, hogy milliárdos nagyságrendű kártérítési perek indulnak a Magyar Állammal szemben - derül ki a közleményből.