Uniós botránnyá dagadhat a termékdíj-ügy

Benyújtotta az Európai Bizottságnak az új termékdíjas szabályozással kapcsolatos panaszait a hazai üdítőital- és ásványvíziparágakat képviselő két legnagyobb szakmai szövetség. A magyarországi alkoholmentes italgyártás kilencvenöt százalékát reprezentáló szakmai szervezetek megbízásából elkészült beadvány a januártól érvényes előírások súlyos szakmai és eljárásjogi hibáira mutat rá. Több európai szervezet szintén élesen bírálja a jogszabályt - áll a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége, valamint a Magyar Ásványvízszövetség és Terméktanács közös közleményében. A környezetvédelmi tárca álláspontja szerint megfelel az uniós előírásoknak a magyar szabályozás.

A környezetvédelmi tárca álláspontja szerint a hazai termékdíjas szabályozás megfelel az Európai Unió csomagolási irányelvének, ellentétben a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) Európai Bizottságoz benyújtott beadványában foglaltakkal - derül ki a tárca [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.

A termékdíjas szabályozás 2005. január 1-jei változásának lényege, hogy a korábbi tömegalapú díjfizetési kötelezettség helyett megjelent a darabalapú díjtétel az italcsomagolásoknál. Évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi szemétként. A közlemény szerint a termékdíjas szabályozás ennek, a budapesti Hősök terét hatszor megtöltő mennyiségű hulladéknak a csökkentését és a visszaváltási rendszerek erősítését célozza.

A magyar szabályozás kötelező jelleggel csak a hasznosítást írja elő, emellett az újrahasználatot is ösztönzi

A darabalapú díjtétel az eldobható italcsomagolásban lévő italok árának növelésével, a fogyasztói szokások megváltoztatásával kívánja elérni a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését. A szabályozás 2007-ig a jelenlegi állapot fenntartását, vagyis az újrahasználható csomagolások térvesztésének megállítását, ezt követően pedig arányának lassú növekedését szeretné elérni.

"A csomagolási hulladékokról szóló uniós irányelv nem határoz meg preferenciát az újrahasználat és az újrahasznosítás között, és nem jogosítja fel a tagállamokat ilyen különbségtétel felállítására sem. Ebben tehát teljesen igaza van Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének" - derül ki a környezetvédelmi tárca közleményéből. Az uniós irányelv alapján azonban a tagállamok előmozdíthatják az újrahasználati rendszerek fejlődését, ami nem kötelezést, hanem az ösztönzést jelent. A szaktárca szerint ezt valósítja meg a magyar szabályozás, amely kötelező jelleggel csak a hasznosítást írja elő, ám gazdasági eszközökkel a hasznosítás mellett az újrahasználatot is ösztönzi, ily módon nem ellentétes az irányelvvel.

A közlemény szerint a tárca álláspontját támasztja alá az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése, amely a magyar termékdíjas szabályozásnál lényegesen szigorúbb német rendszert is az uniós előírásokkal összeegyeztethetőnek találta.

A tárca szerint a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége évek óta támadja a hulladék keletkezésének csökkentését célzó hazai erőfeszítéseket, anélkül, hogy javaslatot tett volna a probléma megoldására.