A BÉT bevezetné a negyedik nyugdíjpillért

A negyedik nyugdíjpillér bevezetésére hívta fel a figyelmet Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke. A kezdeményezés elsősorban a lakossági megtakarítások arányának növelését és a hosszú távú befektetési szemlélet erősítését célozza.

"A magyar tőkepiac szakmai szervezetei szerdán eljuttatják a kormánynak és a parlamenti pártok képviselőinek a Budapesti Értéktőzsdével együtt kidolgozott koncepciót a negyedik nyugdíjpillérről"- mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke szerdán. "A szervezetek azt kérik a törvényhozóktól, hogy 2006-tól mindenki számára legyen hozzáférhető a nyugdíj-előtakarékossági számla" - tette hozzá.

A nyugdíjpénztárak hosszú távú befektetési politikájának előmozdítása érdekében a BÉT törvénymódosító javaslata szerint a pénztáraknak a hirdetésekben fel kellene tüntetniük az ötéves hozamrátát, így a fogyasztók a hosszabb távú teljesítmény alapján mondhatnának értékítéletet.

Az egyszerűség kedvéért 4. pillérnek nevezett nyugdíj-előtakarékossági számlára tetszőleges összeget lehetne befizetni, a számlatulajdonos választana a befektetési termékek közül és a megtakarításhoz a nyugdíjkorhatár betöltésekor férne hozzá vagy egy összegben, vagy járadék formájában.

Az ösztönzés nem adókedvezmény, hanem - a lakástakarék-megtakarításokhoz hasonlóan - a számlán történő jóváírás lenne. A koncepció szerint a támogatás javasolt mértéke az önkéntes nyugdíjpénztárakéhoz hasonlóan évi 100 000 forint, vagy a befizetés 30 százaléka. A BÉT külön javaslata szerint, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán éves átlagban a megtakarítás 70 százaléka részvényben van, akkor 150 000 forint lehetne a jóváírás felső értéke. A kedvezmény önálló lenne, nem vonnák össze más önkéntes megtakarítás kedvezményével.

A nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése esetén a kedvezmények visszafizetésére köteleznék a tulajdonost. Ugyanakkor a megtakarítás a támogatással együtt örökölhető lenne, de ennek részletei még vita tárgyát képezik.

Az önkéntes nyugdíjbiztosításhoz képest egészen más megtakarítást jelent a nyugdíj-előtakarékossági számla. A negyedik pillérben a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kifizetést teljesíteni, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál tíz év után lehet. Az önkéntes nyugdíjpénztárba a munkáltató is befizethet, a nyugdíj-előtakarékossági számlára viszont csak magánszemély fizethet be és - hangsúlyozottan - egyéni döntés alapján fektetheti be a számlán lévő megtakarításait.

Az elképzelés kidolgozásában részt vett a BÉT, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) és három támogató szervezete: a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség.

[origo]/MTI