Az Európai Bizottság szerint az új tagországokban például fokhagymából, rizsből, vajból, narancsléből, baromfihúsból, dohányból, mandarin- vagy halkonzervből nagyobb árukészlet halmozódott fel, mint amit a normák megengedtek - írja a pozsonyi Új Szó internetes oldalán.
A legnagyobb számla Magyarországot terheli: 200 millió euró. Szlovákiának 30,390 millió eurót, Csehországnak 46 milliót, Lengyelországnak 136, Szlovéniának pedig 5 millió eurót kellene a brüsszeli kasszába visszafizetni.
Szlovák kezdeményezésre pénteken Pozsonyban találkozott a szlovák, a magyar és a lengyel agrárminiszter, valamint a cseh és a szlovén mezőgazdasági államtitkár. Szerintük az Európai Bizottság követelése igazságtalan és minden jogi alapot nélkülöz. Emlékeztettek arra, hogy az EU 1995-ös bővítésekor mindössze két terményt kért számon az akkor csatlakozó Ausztriától és Svédországtól, az olívaolajat és a rizst. A 2004-ben csatlakozók esetében a terménylista lényegesen bővült, méghozzá a csatlakozási dokumentumokban nem említett terményekkel.
A visegrádi négyek és Szlovénia ezért azt követeli Brüsszeltől: adjon magyarázatot, miként számította ki a visszatérítés összegét, és milyen készletezési módszerrel mérte fel a többletet, ha olyan termék is van a kifogásolt listán, amelynek nyoma sincs a korábbi vámstatisztikákban. Nehezményezik továbbá, hogy Brüsszel készletezett, holott ez a csatlakozási szerződésben foglaltak értelmében nemzeti hatáskörnek és feladatnak minősül.
Magyarország kitart igaza mellett, s végső esetben kész akár az Európai Bírósághoz is fordulni - mondta Gráf József agrárminiszter, aki az Új Szónak azt mondta: Budapest egyetlen eurót sem fog visszafizetni.