Tanulságos és érdekes az a, szintén az Autóklubtól származó adat, amely az egy órai bruttó keresetből vásárolható üzemanyaggal megtehető útszakasz hosszát hasonlítja össze néhány európai országban. Míg az osztrák és német autós 300 kilométert tehet meg egyórai bruttó béréből, addig a szlovén gépkocsitulajdonos körülbelül 150 kilométert. A magyar autós mindössze 50 kilométer körüli távolságra jut, ha csupán egyórai bruttó fizetéséért tankolhatja meg kocsiját.
Itt van továbbá az autópálya-matrica, amelynek éves díja Magyarországon 35 000 forint. Ezért az összegért az Állami Autópálya Kezelő Rt. által üzemeltetett és fenntartott mintegy 550 kilométernyi autópályát használhatunk.
Északi szomszédunk, Szlovákia 7700 forintnak megfelelő koronáért bocsátja az autósok használatába 300 kilométeres autópálya-hálózatát. Csehországban 850 kilométer autópályán közlekedhetünk négykeréken, ezért egy évre 8550 forintnyi cseh koronát kell fizetnünk. Ausztriában nem egészen 19 ezer forintért, közel 2000 kilométernyi autópályát és -utat használhatunk.
A "legidegesítőbb tétel" az A5.hu internetes portál szerint azonban a parkolási díj. Ez esetben viszont nem az államnak, hanem az önkormányzatnak fizetünk. Itt van például a Fővárosi Közterületi Parkolási Társaság, az FKPT, amely az önkormányzatok tulajdonában lévő parkolási társaság.
A cég közleménye szerint "Az FKPT önálló költségvetési szervként közalkalmazottakat foglalkoztat. Saját hasznunk nincs, az üzemeltetési költségeken felül keletkező bevételt a tulajdonos önkormányzatoknak teljes egészében átutaljuk: 1996. április 19. és 2004. december 31. között az átutalás teljes összege 3,749 milliárd forint volt". Sok helyen még rosszabb a helyzet, ugyanis van, ahol magáncég viszi el a profitot, így még az sem mondható el, hogy legalább visszajön a bevételből valamennyi, amit hasznos célokra lehetne elkölteni. Budapesten kiemelkedik a Centrum Parkoló Rendszer Kft. Számoljunk 240 forintos óránkénti díjakkal, és évente 150 órával, ez 36 000 forint kiadást jelent parkolásra 12 hónap alatt.
Ha adónemenként vizsgáljuk a személyautózást terhelő költségvetési elvonásokat, a tavalyi évben a következő összegekkel jellemezhetőek. Az Autóklub adatai szerint, a büdzsé autózásból származó forintjaiból az általános forgalmi adó (25 százalékos áfa) tavaly 234 milliárd forintot tett ki. Jövedéki adóból csaknem ugyanennyit, 215 milliárdot szedett be az állam. Regisztrációs adóból "mindössze" 65 milliárd forint folyt be, míg az ilyen eredetű vámtételek 3 milliárd forintra rúgtak. Összesítve, 2004-ben körülbelül 517 milliárd forintos költségvetési elvonás terhelte a magyarországi személyautós társadalom egészét.
Az Országos Közlekedéstudományi Intézet által a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal (NKFH) megbízásából készített tanulmány igyekszik mérleget készíteni az állam közlekedésből száramazó bevételeit, és útcélú kiadásait illetően.
A "Korszerű közlekedési hálózat fenntartási, üzemeltetési és finanszírozási egyensúlyának kutatása" - címet viselő felmérés adatai szerint, a 2003-as évben a központi és az önkormányzati költségvetés közlekedésből származó összbevételei megközelítették az 1040 milliárd forintot; ebbe azonban az összes közúti közlekedésből származó forint beleértendő. Ugyanezen kimutatás szerint a központi költségvetés, a nyugdíjbiztosítási- és egészségbiztosítási alap közúti közlekedési kiadásai 2003-ban nem haladták meg az 517 milliárd forintot.
Az egyenleg ezek szerint több mint 520 milliárd forintos bevételi többletet mutat; vasúti és légi közlekedésre azonban többet költöttek mint amennyi bevételük ezen területekről származott, ezeket pedig a közúttal kapcsolatos bevételekből finanszírozták (közelítőleg 100 milliárd forint értékben).