Már a kisautó fenntartása is luxus

Egy magyar család több mint két havi keresetét fordítja kiskategóriás autójára éves szinten, és ebben a parkolási díj, illetve az autópálya matrica költsége benne sincs. Az [origo] utánanézett, hogy az autósoktól beszedett pénzekből, a hatóságok mennyit fordítanak utak fejlesztésére. Az eredmény több mint érdekes.

A magyar közutak alapvetően állami tulajdonú országos közutakra és önkormányzati tulajdonú, helyi közutakra bonthatóak.

Az Állami Autópálya Kezelő Rt. a magyar gyorsforgalmi úthálózat háromnegyedéért felel, ez számokban kifejezve körülbelül 550 kilométer autópályát, 120 kilométer autóutat és főutat, valamint további 250 kilométer egyéb utat jelent.

A fennmaradó országos közutak hossza közelíti a 30 000 kilométert, és az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) kezelésében állnak. Az UKIG tájékoztatása szerint az országos közutakból 7009 km főút, melyből mintegy 2000 km úgynevezett E-út, vagyis része az európai úthálózatnak. Az országos közutakból 15 337 km korszerű aszfaltbeton burkolatú út - jóllehet túlnyomó többségük már a tervezett élettartamuk végén, vagy azon túl van -, míg a hálózat többi részéből 14 569 km hagyományos, utántömörödő (makadám) pálya szerkezetű út, mely igen érzékeny az időjárásra, és a forgalom által okozott igénybevételekre.

2005 és 2007 között 600 milliárd autópályára

Az összes helyi, önkormányzati kezelésű közút hossza jócskán meghaladja a 100 000 kilométert, ennek nagy része azonban rossz minőségű földút.

A magyarországi úthálózatra fordított költségeket teljes egészében tartalmazó, összesítő adatbázis jelenleg nem létezik. Az [origo] megkeresésére sem a minisztériumok, sem az egyéb szakmai szervezetek (Autóklub, GKI Gazdaságkutató, KSH) nem tudtak ilyen plasztikus, egységesített információval szolgálni. Ennek okai az utak összetett üzemeltetési szerkezetéből, az ilyen irányú bevételek és kiadások csatornáinak összevisszaságából fakadnak.

Az útalap néhány éve megszűnt, így a bevételek közvetlenül az állami költségvetéshez folynak be. Ezáltal az útra fordított forintok még nehezebben követhetők nyomon.

A nagyságrendek érzékeltetése érdekében annyi azonban elmondható, hogy az országos közutak üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési ráfordításai 2003-ban közelítőleg 45 milliárd forintra rúgtak, ebbe azonban nem értendő bele az autópályára és autóútra fordított kiadások összege. Az elmúlt tíz évben, évente átlagosan 65 milliárd forintot költött az állam ilyen utakra.

A gyorsforgalmi úthálózat (autópályák, autóutak) építésére a központi kormányzat 2003-ban 88 milliárd forintot, tavaly 178 milliárdot, idén pedig 158 milliárdot költ. Az építtető, a Nemzeti Autópálya Rt. viszont jórészt hitelekből finanszírozza a fejlesztési költségeket. 2005-ben például kereskedelmi bankoktól, illetve a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től összesen 285 milliárd forintot vett fel. Az NA Rt. hitelfelvételéhez azonban szükséges az állam 2005. évi költségvetéséről szóló törvényben szereplő 125 milliárd forintos kezesség összeghatárának 100 milliárddal, 225 milliárd forintra történő megemelése.

Ezt már nem kell fönntartani

A kormány tervei szerint a 2005-2007 közötti időszakban, mintegy 600 milliárd forintot kíván autópálya-építésekre fordítani, melyhez további 300 milliárd forintot az Európai Unió adna támogatásként. Idén 95, jövőre pedig 241 kilométer gyorsforgalmi út átadását tervezi a kormányzat.

A helyi, önkormányzati üzemeltetésű utakra fordított összegek nagyságáról jelenleg sem a Belügyminisztériumban, sem az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.-nál, sem az UKIG-nál, sem a Közlekedéstudományi Intézetben nem létezik összesítő nyilvántartás.