K+F mint a növekedés forrása

Magyarországon áttörés szükséges a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben. Ezért olyan gazdaságpolitikát kellene követni, amely a vállalkozások innovációs aktivitását fokozza.

Magyarországon jelentős előrelépés, áttörés szükséges a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben - hangsúlyozta Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója szerdán, a Kutatástól az innovációig tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón, Budapesten. A főigazgató elmondta, hogy ehhez tizenhét területen javasolnak módosítást.

Báger Gusztáv elmondta, hogy olyan gazdaságpolitikát javasolnak, amely a vállalkozások innovációs aktivitását fokozza. Utalt arra, hogy Magyarország a húsz mutató alapján képzett összesített innovációs index alapján az országok között az utolsó harmad elején van, ugyanakkor az innovációs teljesítmény-trend mutatója szerint a felzárkózók közé tartozik. Négy kutatás-fejlesztési, innovációs mutató tekintetében Magyarország megelőzi az EU-átlagot.

A főigazgató szerint összehangolt kormányzati politikára van szükség a K+F és az innovációs tevékenységben.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítás növelését össze kell kapcsolni a tudásipar hatékonyságát javító intézményi reformokkal. A főigazgató a javaslatok között említette, hogy a K+F állami finanszírozást az ország hosszú távú versenyképessége szempontjából stratégiai kérdésnek kell tekinteni. Magyarországon a K+F források a GDP 0,88 százalékát tették ki 2004-ben, ennek fele költségvetési ráfordítás volt.

A 1989-2004. közötti időszakot nézve a finanszírozás arányában a vállalkozási források nem növekedtek, ugyanakkor kedvező tendencia, hogy a nemzetközi források aránya emelkedett.

A tanulmány szerzői a K+F szférában versenyt javasolnak az állami erőforrásokért, amely egyben ösztönözzön is a felsőoktatási kutatóhelyek, kutatóintézetek közötti együttműködésre.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásban változtatásra van szükség a tömegoktatáshoz és a kiválósághoz fűződő érdek összeegyeztetéséért. Az egyetemi kutatóintézeteknek a vállalati gyakorlati igények alapján kellene egyre inkább kutatni, továbbá az intézményi finanszírozást projektfinanszírozássá kell alakítani. Célszerűnek tartanák továbbá, hogy a tudásközpontok köré ipari parkok, inkubátorházak szerveződjenek.

Javasolják, hogy a kormányzati kisvállalati stratégiának váljon részévé az innováció, mint versenyképességi tényező. A kutatók szerint a nyugdíjalapok, biztosító társaságok számára is lehetővé kellene tenni, hogy a kockázati tőkealapokba befektethessenek.

A sajtótájékoztatón Goldperger István kutató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kutatás-fejlesztés a növekedés forrása lehet, és szerinte hasznosítás-orientált támogatásra lenne szükség a K+F tevékenységben.

Hozzátette: elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2006. évi költségvetési tervezetben törölni akarják azt a részt, amely szerint az innovációs alaphoz a költségvetés annyival járuljon hozzá, amennyit a vállalatok befizettek.