Szex-kellékek boltja: igény van rá

Hazánkban is megvetette lábát az európai szexpiac piacvezető cége, a Beate Uhse birodalom. Az [origo] annak járt utána, hogyan sikerült adaptálni a pár éve tőzsdén is jegyzett nemzetközi konszern már bevált siker-receptjét és melyek az első üzleti tapasztalatok. Az üzlet önkiszolgáló, a vásárlók 70 százaléka nő.

A nemzetközi Beate Uhse 2005 első félévi forgalma elérte a 144,1 millió eurót, vagyis a 36,5 milliárd forintot. Egy évvel korábban a bevétel 135,6 millió euró volt. A társaság nyeresége ez év júliusáig 5,7 millió eurót tet ki, ez kicsit kevesebb a bázis időszak 6,2 millió eurós eredményénél. Magát a márkanevet a német gazdaság 50 legjelentősebb brand-je közt tartják számon, a cég 60 országba exportálja erotikus termékeit.

Magyarországon szeptember elejétől várja a vásárlókat a vegyesen, magyar-német tulajdonosi háttérrel elindított hálózat budapesti boltja. A Teréz körúti bolt visszafogott, diszkrét kirakata kevésbé feltűnő, mint az egy saroknyira található fehérneműüzleté, amelyik próbálja vevőcsalogatóan vadító formákba rendezni a tangákat és kombinékat. Beate Uhse: "Intim fehérnemű és kellékek" felirat, letisztult színek, sehol a "szex" szó.

Az [origo] körülnézett Beate Uhse boltjának háza táján, megvizsgálva e speciális termékkör értékesítésének üzleti hátterét. Az árukészlet pikáns, az üzlet indításának nehézségei tanulságosak.

A vártnál simább kezdet, kisebb döccenőkkel

Nem számíthat könnyű kezdetre, aki ma Magyarországon azt veszi a fejébe, hogy ilyen profilú üzletet nyit. A megkeresés jelen esetben külföldről érkezett, hiszen jelenleg is zajlik a Beate Uhse lánc terjeszkedése Kelet-Európa felé. Így hazánkon kívül Szlovénia vagy Csehország is mostanság ismerkedik a jól kitalált, több mint negyven éve működő hálózat erotikus kínálatával. A jellemzően katolikus hátterű, ezért konzervatívnak gondolt Lengyelországban pedig már 8 prosperáló üzlet működik.

Mivel lényegében egy "működő recept" átvételéről volt szó, a leendő kereskedelmi vezető a know-how elsajátítása érdekében végiglátogatott németországi üzleteket. Elmondása szerint e tájékozódó körút során még teljes döbbenettel figyelte, ahogy fiatal párok, hölgyek vagy az idősebb korosztályhoz tartozók a lehető legfesztelenebb módon nézelődnek, vásárolnak. Persze az arculatnak, az üzletpolitikának és magának a cégfilozófiának a szimpla átvétele helyett mindezeknek a magyar körülményekhez való adaptálása is elkerülhetetlennek bizonyult. Így például a lánc magyar tagja sokkal barátságosabb belső kialakítás és színvilág mellett döntött a német megfelelő minimalista stílusa ellenében, az eredeti Beate Uhse design ugyanis: fekete mennyezet, szürke padló.

Sikamlós profil

Hazánkban elsőként a helyszín jelentett némi fejtörést a lelkes, üzletnyitó pioníroknak, annak ellenére, hogy a német anyacég eleve megszabta a feltételeket, amelyeket az üzlet helyének kiválasztásakor szem előtt kellett tartani. Azonban sok potenciális bolthelyszín eleve szóba sem jöhetett, mert - az egyébként adózó helyi vállalkozásokból (is) élő - kerületi önkormányzatok többsége helyből elzárkózott. A vezetők szerint a bánásmód velük szemben körülbelül annak felelt meg, mintha egy bordélyház megnyitásának ötletével kopogtattak volna a hivatal ajtaján. Az elutasítás több esetben elhangzott indoka pedig a következő volt: "mit szólnának a választóink".

Előfordult, hogy a megbeszélésre érkező kereskedelmi igazgatót egy perc után félbeszakítva felkérték, hogy "ne is folytassa" és azonnal távozzon. Végül a VI. kerület rendelkezett - hogy a bolt vezetőit idézzük - "normális, felnőtt gondolkodású" önkormányzati tisztviselőkkel, akik lehetővé tették az üzlet letelepedését a Teréz körúton, amennyiben a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul eleget tesznek.

Más közízlésre, közerkölcsre hivatkozó támadástól is tartani kellett, hiszen volt már hazánkban felháborodott beadványok generálta nagy hajcihő, egész társadalmi diskurzus azon, hogy átsejlik-e az óriásplakáton látható csinos lány mellbimbója vagy sem. Mégsem lett botrány, még kisebb felzúdulás sem, ami leginkább annak köszönhető a bolt vezetője szerint, hogy egyszerűen nem adtak rá alkalmat: az üzlet működése, kialakítása, az itt dolgozók és a vásárlók ellen semmilyen szempontból nem lehetett kifogást emelni. Tudatosan törekedtek rá, hogy minden támadási pontot kiküszöböljenek, ne lehessen belekötni semmibe, kezdve a megfelelő feliratok, figyelmeztetések - "18 éven aluliaknak tilos a belépés" - bejáratnál való elhelyezésétől a visszafogott kirakatig. Előfordul, hogy valaki divatüzletnek nézi a boltot, aztán mikor leesik, mi van a polcokon, legfeljebb sietve kimegy - vagy nem.

Kényes kérdés volt az üzletnek helyet adó társasházzal való viszony is. A házlakók részéről voltak is félelmek, sőt prekoncepciók, hogy "itt majd különféle kabinok lesznek" meg "kik fognak idejárni", de végül semmilyen konfliktusra nem került sor sem az előkészítési, sem a nyitás óta eltelt időszakban. Az egyetlen kritika eddig a lakóközösség részéről a felszerelt postaláda - többitől elütő - színével kapcsolatban merült fel, így azt lecserélték.