Ismét elmarasztalta Magyarországot az EU

Elmarasztalta Magyarországot az Európai Bizottság. Az EU csúcsszerve szerint a jelenlegi deficit mellett kétségessé vált, hogy az ország 2008-ban megfelelne az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek. A bizottság javasolta az Unió pénzügyi tanácsának, hogy idén már másodszor marasztalja el a magyar kormányt, amiért nem igazította ki a költségvetést. Az Európai Bizottság szerint Magyarország helyzete romlott július óta.

A kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött államháztartási hiánycélokat Magyarország várhatóan távolról sem éri el, és ezzel kérdésessé válik, hogy tartható-e a deficitnek a szerződésben előírt, a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 3 százalékos referenciaérték alá történő csökkentésére szabott 2008-as határidő - állapította meg a deficit újraértékeléséről csütörtökön Brüsszelben kiadott közleményében az Európai Bizottság.

A testület "tekintettel a magyarországi költségvetési kilátások komoly romlására", javaslatot tett az Európai Unió tagországait képviselő pénzügyi tanácsnak: hozzon határozatot - az idén második alkalommal - arról, hogy "a magyar kormány elmulasztotta a költségvetésének kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét". A pénzügyminiszterek várhatóan már következő ülésükön, november 8-án foglalkoznak az új ajánlásokkal.

"Mivel Magyarország 2005-ben és 2006-ban lényegesen eltér a magyar kormány által tervezett kiigazítási pályától, megkérdőjeleződik a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelessége" - nyilatkozta Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa a közlemény szerint.

Újraértékelésében a testület arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi költségvetési kilátások július óta - amikor a bizottság azokat legutóbb értékelte - jelentősen romlottak, és az idei hiány jelentősen magasabb lesz az eredeti 3,6 %-os célkitűzésnél. A kormány által kitűzött új cél 6,1 %. Magyarország a 2006-os célt is módosította, 2,9 %-ról 5,2 %-ra - emlékeztet a dokumentum.

A hiánynövekedés okaira térve az értékelés megállapítja: a GDP 3,6 százalékát kitevő eredeti 2005-ös hiánycélt a GDP 2,5 százalékával lépik túl, "figyelembe véve az autópályák tervezett eladásának megfelelő statisztikai kezelését és a GDP mintegy 1 százalékát kitevő csúszásokat, amelyeket illetően a kormány úgy döntött, hogy korábbi kötelezettségvállalásaival ellentétben nem igazít ki".

"A 2006. évre szóló költségvetési tervezet 5,2 százalékos hiánycélt helyez kilátásba, azonban várhatóan még ezt az új célt is jelentős mértékben meghaladják, ami főként a szükséges kiadáscsökkentéssel nélkül végrehajtott adócsökkentésekre vezethető vissza." A bizottság szerint "az adócsökkentés tervezett végrehajtása ellentétes a tanács azon ajánlásával, amely bármely adócsökkentés ütemezését és végrehajtását a hiánycél elérésének függvényévé teszi".

A kormány által tervezett kiigazítási pályától 2005-ben és 2006-ban való lényeges eltérés, továbbá a strukturális reformok lassú előrehaladása kérdésessé teszi a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelességét, és tovább mélyül a makrogazdasági egyensúlyhiány" - áll a dokumentumban.

Messze az eurótól

A miniszteri tanács 2004. július 5-én határozatot hozott arról, hogy Magyarország további öt, az Európai Unióhoz két hónappal korábban csatlakozott országgal együtt túlzott hiánnyal rendelkezik, mivel deficitjük jóval meghaladta a maastrichti szerződésben előírt 3 százalékos referenciaértéket. A hiány kiigazításának határidejét 2008-ra tűzték ki, és az éves célokat Magyarország saját konvergenciaprogramjának megfelelően határozták meg - emlékeztetett a bizottság.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás értelmében tavaly a miniszterek tanácsa is határidőt szabott a hiány csökkentésére irányuló "hatékony lépések" megtételére, majd idén januárban a tanács már arra a következtetésre jutott, hogy a kormány által tervezett lépések nem elegendőek a hiánycél eléréséhez, és új ajánlást bocsátott ki.

A bizottság azt is megjegyezte: "minden hiánycél tartalmaz költségvetési bevételként úgynevezett második pillért képező nyugdíjalapokat, ahogy azt a 2004. évi Eurostat-határozat ideiglenesen engedélyezi. Amennyiben 2005-ben kizárásra kerülnek a nyugdíjalapok, a tervezett hiány 7,4 százalékot tesz ki. A kiigazított 2006-os hiánycélban szerepel a Gripen katonai repülőgépek vásárlásának egységes számbavétele, ami a GDP 0,5 százalékával egészíti ki a GDP 4,7 százalékát kitevő, bejelentett hiánycélt."

Mivel Magyarország még nem tagja az euróövezetnek, esetében a hiány esetén a zónatagok esetében követendő eljárás azt követő lépései nem alkalmazandóak - emlékeztet még a dokumentum. Ha a miniszteri tanács támogatja a bizottság mostani javaslatait, a következő lépés az lehet, hogy megismétlik ezen ajánlást - derül ki a közleményből.