Nem lesz drámai forintgyengülés

Nem várható újabb jegybanki kamatcsökkentés a Monetáris Tanács hétfői ülésén. Az év végéig is maximum 25 bázispontos mérséklés képzelhető el, annak ellenére, hogy jelenleg igencsak alulteljesít régiós szinten a magyar kötvény-, forint, és részvénypiac is. Drámai forint gyengülésre azonban nem kell számítani, a szakértők maximum 260 forintos árfolyamot várnak.

A jegybanki alapkamatot a 2003 őszi, emlékezetes emelések után fokozatosan, kis lépésekben csökkentették, így 2005 szeptemberére elértük a 6 százalékos kamatszintet, ami már a 2003 év eleji szintnél is alacsonyabb.

A kereskedelmi bankok a kamatemelési, majd kamatcsökkentési ciklust jövedelmezőségük javítására használták fel: így a kamatemelések idején, a hitelkamatok szinte azonnal követték a jegybanki változtatásokat, míg a betéti kamatok emelkedésére a legtöbb esetben több hetet is várnunk kellett. A kamatcsökkentési ciklusban pedig a betéti kamatok csökkentek látványosan gyorsan, míg a hitelkamatok - főleg a fogyasztási jellegű áruhiteleknél, személyi kölcsönöknél - jó ideig nem mozdultak el a megszokott magas szintekről.

Változást az alapkamat legutóbbi csökkentései hoztak: a kamatszint annyira lecsökkent, hogy a bankok a korábban igen sikeres kommunikációjuk megváltoztatására kényszerültek. A fogyasztók ugyanis megszokták a kétszámjegyű hozamokat, szívesen kötötték le megtakarításaikat 10 százalékos vagy a feletti hozamot kínáló, de kockázatmentes konstrukciókban.

Ezt természetesen a bankok is észlelték, így sok esetben tapasztalható volt, hogy egy-egy akció keretében, az alapkamatnál magasabb betéti hozamot lehetett elérni. Egy idő után azonban már ez sem segített, hiszen a 6 százalékos alapkamat mellett, már hiába kínált egy hitelintézet akár 6,5 százalékos kamatot - ez már nem mozgatta meg az ügyfelek fantáziáját, mert távol állt a bűvös, korábban kapott 10 százalékos hozamtól.

Így a legújabb marketing trend a termékek kombinációja: egyre több bank jelenik meg olyan konstrukcióval, ahol az ügyfeleket saját befektetési alapjaikba terelik. A korábbinál jobban előtérbe kerültek tehát a pénzpiaci alapok, a kötvényalapok és a különböző tőkegarantált alapok.

Míg egy éve még gyakorlatilag elképzelhetetlen volt, hogy egy átlagos, piaci ismeretekkel szinte egyáltalán nem rendelkező ügyfél befektetési alapban tartsa pénzét, ma - köszönhetően az aktív banki marketing-tevékenységnek - a lekötött betétek mellé, elkezdtek felzárkózni a megtakarítások újabb formái.

A sorozatos kamatcsökkentések természetesen nemcsak a betétek, hanem a hitelek piacára is jelentős hatással voltak - hiszen ha nem is azonnal, de a bankok reagáltak a bekövetkezett eseményekre és lassan elkezdték csökkenteni hitelkamataikat. A hitelpiacon azonban nem a forintkamatok lassú csökkenése, hanem a deviza alapú termékek megjelenése és erőteljes térnyerése jelentette az áttörést.

Ebből adódóan pedig gyakorlatilag kevésbé fontossá vált a forintkamatok alakulása, hiszen a nagyobb összegű hiteleket az ügyfelek vagy támogatott, forint alapú hitelként veszik fel, vagy pedig deviza alapú finanszírozást választanak. A deviza alapú hitelek értékelésénél pedig nem a hazai kamatszint, hanem a forint/euró árfolyam és annak jövőbeni alakulása a meghatározó tényező