Nem lesz drámai forintgyengülés

Nem várható újabb jegybanki kamatcsökkentés a Monetáris Tanács hétfői ülésén. Az év végéig is maximum 25 bázispontos mérséklés képzelhető el, annak ellenére, hogy jelenleg igencsak alulteljesít régiós szinten a magyar kötvény-, forint, és részvénypiac is. Drámai forint gyengülésre azonban nem kell számítani, a szakértők maximum 260 forintos árfolyamot várnak.

Magyarország 3-4 százalék közötti gazdasági növekedése valós, azonban tudni kell, hogy az ország éves, bruttó hazai termékének mintegy 60-70 százalékát olyan multinacionális vállalatok állítják elő, amelyek gazdasági aktivitása a világgazdasági konjunktúraciklushoz igazodik, nem pedig a magyar gazdaság belső folyamatait tükrözi. Ennek megfelelően a világgazdaság erősödése esetén, ezeknek a vállalatoknak a teljesítménye is megnő és fordítva. A világgazdaság pedig robusztus növekedést produkált az elmúlt két évben. A másik GDP növelő tényező pedig az állami költekezés/megrendelés. Fenti hatásoktól megtisztítva, a hazai gazdaság szereplőinek tisztán piaci alapon mért teljesítménye már sokkal rosszabb képet mutat - véli a Privatbankár szakértője Lazók Rómeó.

Nem véletlen, hogy a tisztán belföldi folyamatokat tükröző maginfláció történelmi mélységben (1,5 százalékon) van. Mégsem érezhetjük magunkat biztonságban az inflációt illetően, mivel éppen ez a magyar gazdaság egyik legsebezhetőbb pontja. Az ország fő import termékeinek árváltozásai azonnal megjelennek a magyar fogyasztói árakban, illetve a forint gyengülése, vagy erősödése az euróhoz, dollárhoz képest, alapvetően befolyásolja az ország inflációs folyamatait, és várakozásait is - hívja fel a figyelmet a Privátbankár szakértője.

A jövő évre meghirdetett általános forgalmi adó (áfa) csökkentése alapvetően áresést fog eredményezni a boltokban, így az infláció jövőre a mostani 3,5-4 százalékról lecsökkenhet akár 1,6-2,1 százalékra is. Ne felejtsük el azonban, hogy ez csak egy adminisztratív döntés eredménye, ami 2007-ben már nem érezteti a hatását. A nemzetközi folyamatokat elemezve pedig inkább felfelé ható inflációs nyomás várható a következő egy évben. A forint árfolyamának alakulása mellett további nagy kérdés, a dollár mozgása. Hiszen a zöldhasú erősödése önmagában drágítja az ország energia importját. Magyarán: az inflációs kosárban lévő energia-összetevők akkor is emelkedhetnek, ha a forint nem gyengül, de a dollár erősödik.

A költségvetés helyzete több szempontból is kedvezőtlen. Strukturálisan semmi olyan változás nem következett be az államháztartás szerkezetében az elmúlt években, ami hihetővé tenné a költségvetési szigort emlegető kormányzati kommunikációt. A költségvetési politikáért felelős emberek szavahihetőségét pedig piaci szakértők manapság gyakran megkérdőjelezik. Márpedig ilyen költségvetési gondokkal az ország 1995 óta nem küzdött és itt nem csak az autópálya-építés költségeinek "hová tegyem" problémájáról van szó. Az MNB a jövő évi valós költségvetési deficitet 10 százalék fölé teszi, az EU megfelelő bizottsága 8,1 százalékra, a kormány pedig 6,1 százalékot mond. Sajnos, az elmúlt években mindig a jegybanknak lett igaza.

A magyarországi ikerdeficit másik lába a külkereskedelmi mérleg hiánya. Tény, hogy többet importálunk, mint exportálunk, a különbséget meg valakinek ki kell fizetnie. Azért nem tudott a forint idén minden indikátor ellenére gyengülni, mert a lakosság és a vállalati szektor devizahitel-felvétele, paradox módon, erősen tudja tartani a forintot. A devizában felvett hiteleket ugyanis a bank úgy tudja forintban folyósítani, hogy devizát elad és forintot vesz a piacon. Ez a folyamat pedig erősíti a forintot. Veszélye ugyanakkor, hogy ha a meglévő devizahitel állomány törlesztő részletei nagyobbak lesznek, mint a további hitelnövekmény, akkor a forint automatikusan gyengülő pályára állhat.

A fenti fejlemények tükrében a Magyar Nemzeti Bank nincs könnyű helyzetben - hívja fel a figyelmet a Privátbankár szakértője, hiszen az inflációra hivatkozva csökkentette és még tovább csökkenthetné a kamatokat, azonban minden más tényező kivárásra, a 260 fölötti euró/forint árfolyam pedig kamatemelésre kényszeríti.

A jegybankelnök olyan sötéten festi le a magyar pályát a következő hónapokra, ami mellett a jegybank logikáját követve, felelőtlenség lenne kamatvágást erőltetni. A belföldi folyamatokkal párhuzamosan pedig további aggodalomra az adhat okot, hogy a nemzetközi befektetők eufórikus kockázatvállaló hajlandósága megfordulni látszik. Az ország kötvényeinek kockázati felára, ill. annak alakulása nagyon fontos indikátor a jegybank számára, ez pedig sajnos emelkedik, azaz csökkenő infláció mellett nőnek a hozamok.