A 2006-os költségvetést kritizálja az ÁSZ

Az államháztartási elszámolást érintő módszertani különbségek a 2006-os költségvetési hiány megvalósulásának kockázatát növelik - állapítja meg az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ emellett indokoltnak tartja a nagy ellátórendszerek reformjának felgyorsítását is.

Az államháztartási hiány a költségvetési politika központi kérdésévé vált, részben az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok 2008. évi teljesítése, részben az Eurostat által kifogásolt államháztartási elszámolási módszertan kérdései miatt - áll az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a jövő évi büdzséről kiadott véleményében.

A 2006-ra készített makropálya összefüggésrendszere az államháztartási hiány csökkentésére és a növekedésorientált gazdaságpolitikára épül - állapítja meg az ÁSZ. A testület szerint a jövő évi költségvetési javaslatban rögzített 4 százalékos gazdasági növekedési prognózis csupán 0,1 százalékponttal magasabb a jegybank előrejelzésénél.

A jövő évi költségvetésben szereplő - nyugdíjreformmal korrigált - GDP arányosan 4,7 százalékot kitevő államháztartási hiánnyal kapcsolatban a testület rögzíti, hogy az elszámolás rendszerét érintő módszertani különbségek - amelyek között szerepel a Gripen szerződésből eredő, 2006-2007-ben a GDP 0,5-0,6 százalékát érintő tételek - a hiány megvalósulásának kockázatát növelik.

"Az államháztartás nagy ellátórendszereinek reformja az évek óta ismétlődő kormányzati kezdeményezések ellenére sem járt eredménnyel. A reform megvalósításának felgyorsítása azért is indokolt, mivel a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett az ezekre a rendszerekre fordított kiadások aránya gyakorlatilag változatlan, ami azt jelenti, hogy a rendszer jelenlegi struktúrában való működtetése egyre többe kerül" - figyelmeztetnek a számvevők.

Az ÁSZ véleménye szerint a 2006. évi költségvetés vám és adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága - az elmúlt évekhez képest - javult.

A költségvetés közvetlen kiadásainak többségénél, továbbá egyes kiemelt jelentőségű előirányzatnál - mint a családi támogatások, lakástámogatások, EU-támogatások - a kiadások előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül (az EU-támogatásoknál korlátozásokkal) teljesíthetők - áll az ÁSZ elemzésben.

A jövő évi költségvetés nem számol a 2005. novemberi kiegészítő nyugdíjemelés kiadásaival, az elhatározott özvegyi nyugdíjemelés pénzügyi hatásával, amelynek következményeként a nyugdíjbiztosítási alap 2006. évre tervezett költségvetési egyensúlya nem valósulhat meg - állítja az ÁSZ jelentés.

Az egészségügyi alap tervezett 31,8 milliárd forintos hiányánál nagyobb összeget valószínűsítenek a számvevők, mivel a beszedendő járulékokat felül, a kiadási oldalt pedig alultervezte a költségvetés.

Az ÁSZ kritikája szerint a megalapozott döntéshozatalt nem segíti, hogy a költségvetési törvényjavaslatokban nem jelennek meg áttekinthetően a többéves elkötelezettségek hatásai, illetve a további két évre előretekintő irányszámok.

A Pénzügyminisztérium (PM) megelégedéssel veszi tudomásul az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon megállapítását, hogy a központi költségvetés 2006. évi vám- és adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága összességében az elmúlt évekéhez képest javul - közölte a Pénzügyminisztérium a 2006. évi költségvetésről készült, csütörtökön közzétett ÁSZ véleményre.
A pénzügyi tárca hangsúlyozza: az ellenőrzések megállapították, hogy számos adó tekintetében az előirányzatok alacsony kockázatúnak értékelhetők, kedvező, hogy az Állami Számvevőszék nem talált nagyon magas kockázattal minősített adóbevételi összegeket - fogalmaz a Pénzügyminisztérium.