Több millió dollárt hoz évente az amerikai hadseregnek katonái játékszenvedélye. A katonai szerencsejáték igen nagy üzlet: a hadsereg saját játék-automatáin évente mintegy kétmilliárd dollár folyik keresztül.
Az összeg nagy része természetesen nyereményként kikerül a körből, de 6 százalék a háznál marad - pontosan mint Las Vegasban. A seregnek évente 120 millió dollár hasznot hoznak az automaták, és körülbelül 7 millió dollárt zsebelnek be bingósorsolások bevételeként. Ezekből a pénzalapokből finanszírozzák aztán a katonák más szabadidős programjait.
Abban azonban még a katonai szakértők is egyetértenek, hogy a hadseregben a szokásosnál jóval több az olyan ember, aki hajlamos lehet a játékszenvedélyre: fiatal, kockázatvállaló férfiak, igen csak stresszteli környezetben - nagyon sokan vezetik le a feszültséget a félkarú rablóval.
Csalás miatt kitiltva
A játékgépek évtizedekig kihagyhatatlan kellékei voltak az amerikai katonai bázisoknak. Az amerikai hadsereg és légierő otthoni bázisairól azonban 1951-ben kitiltották a gépeket, egy komolyabb botránysorozat után.
Akkoriban ugyanis a tisztek több esetben manipulálták a gépeket, és az így befolyó extraprofitot zsebre tették, ugyanakkor a legénység tagjai rendszeresen sikkasztottak, hogy ki tudják élni játékszenvedélyüket. A vietnami háború idején a közkatonák több ízben feltörték a gépeket, hogy pénzhez jussanak.
A haditengerészet és a tengerészgyalogság bázisain ugyanakkor továbbra is zavartalanul folyt a szerencsejáték: 1500 gépet üzemeltettek bázisaikon. A '80-as években a légierő is visszaengedte a félkarú rablókat a bázisokra. Manapság több mint 4150 játékgépet üzemeltetnek az amerikai fegyveres erők világszerte.
A bingó szintén nagy üzlet. A hadsereg házi lottóhúzásait a '90-es években kiszervezték civil cégeknek, amelyek civileket utaztattak a bázisokra buszokkal, aztán osztoztak a hasznon. A gyakorlatot azonban leállították, amikor kiderült, hogy igen sok volt a csalás.
A bingó egyébként nem akkora léptékű üzlet, mint a félkarú rabló, de az olyan órásbázisokon, mint például a Fort Bragg, vagy a Fort Benning, ahonnan a katonák Irakba indulnak, ez a játék is milliókat hoz.
A játékgép-üzemeltetés "igen nagy hasznot hozó hadművelet" - nyilatkozta Peter Isaacs a katonai közösségi és családtámogató központ parancsnoka a New York Timesnak. Isaacs szerint a legtöbb katona felelősségteljesen használja a játékgépeket. "Nem akarjuk egymilliós Jackpottal arra bíztatni az embereket, hogy elverjék a lakbért" - mondta Isaac.
Játékszenvedély miatt börtön
A felmérések viszont azt mutatják, hogy igen sok katonának származott és származik baja a szerencsejátékból. A hadsereg nem tart fenn olyan intézményt, ahol sikerrel kezelhetnék a játékszenvedélyben szenvedő katonákat. A tábori lelkészek állítása szerint három katonából kettő azért keresi meg őket, mert gondjai vannak a játékgépek miatt. Volt olyan katona, aki az évi 60 000 dolláros zsoldjából 20 000 dollárt dobált a játékgépekbe.
"Próbált segítséget kérni" - meséli egy sikkasztásért leültetett közlegény esetét Tami Dillahunt őrnagy. Foster közlegény pénzt lopott, hogy játszhasson. "Elment a közösségi tiszthez, aki azt mondta, nem tud segíteni, és elküldte a pszichológiai tiszthez. A pszichológiai tiszt is azt mondta, hogy nem tud segíteni, menjen a tábori lelkészhez. A tábori lelkész szintén nem tudott segíteni, és visszaküldte a közösségi tiszthez."
Foster közlegény jelenleg hat hónapos börtönbüntetését tölti egy dél-koreai bázison. "Azt mondta, miután kiszabadult, reméli, hogy Irakba küldik. Az ottani bázisokon nincsenek játékgépek" - meséli Dillahunt őrnagy.