EBRD: destabilizációval fenyeget a hiány

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint lépéseket kell tenni a költségvetési deficit lefaragására, melyeknek ki kell terjedniük az egészségügyre, az oktatásra, a közlekedésre, a nyugdíjrendszerre és az önkormányzatkora.

További költségvetési intézkedésekre van szükség Magyarországon a gazdaság destabilizációjának elkerülése végett, áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a magyarországi tevékenységére kidolgozott, egyes részleteiben már kedden ismertetett új országstratégiában.

A kelet-európai átalakulás finanszírozására másfél évtizede alapított londoni bank - amely éppen előző nap kiadott éves térségi jelentésében a kedvezményezett országcsoport legjobb átalakulási osztályzatait adta Magyarországnak - keddi ismertetésében azt írta: Magyarország a legfejlettebbek egyike az új EU-tagok közül, és az uniós tagság lendületet adott a gazdasági teljesítménynek.

Az EBRD szerint a magyar gazdaság növekedése tavaly elérte a 4,2 százalékot, és az idén 3,5 százalékkal fog növekedni.

Az átalakulásban elért figyelemreméltó előrelépés ellenére azonban továbbra is jelentősek a makroszintű egyensúlytalanságok a magyar gazdaságban, ezért - a destabilizáció elkerülése és az euróövezeti csatlakozás középtávú megvalósulása érdekében - újabb államháztartási lépések szükségesek, áll az EBRD-stratégiában.

A londoni bank szerint szerkezeti jellegű lépéseket kell tenni a költségvetési deficit és a közkiadások lefaragására. E lépéseknek ki kell terjedniük az egészségügyre, az oktatásra, a közlekedésre, a nyugdíjrendszerre és az önkormányzatkora. A bankrendszeren kívüli pénzügyi szervezetek körében konszolidációra és e szervezetek megerősítésére van szükség. Egyebek mellett javítani kell a nyugdíjalapok hatékonyságát, a helyi értékpiacok fejlesztésével és új pénzügyi termékek meghonosításával bővíteni kell a befektetési portfoliókat, áll az EBRD elemzésében.

A londoni bank, amely 1991 óta 1,8 milliárd euró finanszírozást nyújtott Magyarországnak, a költségvetési konszolidációt és a további átalakulást azzal kívánja segíteni, hogy egyebek mellett magasabb kockázatú finanszírozási eszközökkel támogatja a helyi vállalatokat, elsősorban azok határon túli terjeszkedésével összefüggésben, és hozzájárul a köz- és a magánszektor magas színvonalú együttműködési programjaihoz (PPP) az infrastrukturális szektorban, áll az új országstratégiában.

Az EBRD az előző nap Londonban kiadott éves térségi átalakulási jelentésben (Transition Report 2005) Magyarországnak jósolta a legmagasabb térségi államháztartási hiányt, amely a bank előrejelzése szerint az idén el fogja érni a GDP-érték 6,0 százalékát.

Az idei átalakulási jelentés fő elemében, az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán ugyanakkor Magyarország - tavalyhoz hasonlóan - ismét osztályelső lett az egész térségben. Az átalakulás előrehaladottságára kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-indexcsoportban, a kilenc vizsgált gazdasági kategória közül Magyarország nyolcra a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávot kapta, és csak a versenypolitikára kapott 3-ast (ebben a kategóriában azonban senki nem kapott ennél jobbat).