Az utóbbi három évben átlagosan évi 50 kilométerrel bővült az ország gyorsforgalmi úthálózata: 2002-ben 64 kilométer, 2003-ban 29 kilométer, 2004-ben 57 kilométer hosszú autópálya és autóút építése fejeződött be. Idén még ezt is sikerült alulmúlni: mindössze M7-es autópálya Balatonszárszó és Ordacsehi közötti 20 kilométeres szakaszát adtak át a forgalomnak. Az M70-es autóút Tornyiszentmiklós és országhatár közötti 1 kilométeres részének átadása a határátkelőhely üzembe helyezésére vár.
A parlamenti választások közeledtével azonban drámaian felélénkül az útépítő kedv. Az előttünk álló 13 hónapban az autópályák és autóutak építésének eddigi legintenzívebb szakasza várható. Az utóbbi négy évben átadott 170 kilométernyi autópályával és autóúttal szemben alig több mint egy év alatt az ígéretek szerint 341 kilométerrel bővül a gyorsforgalmi úthálózat. A tervek szerint idén decemberben 75 kilométer, jövőre 266 kilométer autóutat adnak majd át. A 2007-re tervezett 193 kilométernyi építkezést beleszámítva hat év alatt 704 kilométerrel lesz hosszabb az ország gyorsforgalmi úthálózata.
Az autósok legkorábban, az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Szeged közötti 49 kilométeres szakaszát használhatják majd, melynek avatását december 10-ére tervezik. Nem sokkal később adják át a fővárost övező M0-ás gyűrűnek az M5-ös autópályát a 4-es főúttal összekötő 13 kilométeres szakaszát. Az autósok várhatóan december 17-én vehetik majd birtokba ezt a szakaszt. Ugyanekkor helyezik forgalomba a 4-es számú főút 13 kilométer hosszú, Vecsést és Üllőt elkerülő ívét is.
Az M0-ás átadás előtt álló szakaszán 21 híd épült, s a kivitelezők négy csomópontot és egy autós pihenőhelyet alakítottak ki. Az út két vasútvonalat keresztez és a szakembereknek 61 közművezetéket kellett kiváltaniuk. A 33,8 milliárd forintból elkészülő, most kétszer kétsávosra épülő út a későbbiekben kétszer háromsávosra lesz bővíthető. Az enyhe időjárásnak köszönhetően sikerült behozni az augusztusi esők okozta kéthetes lemaradást, ezért határidőre készült el az építkezés.
A mintegy 13 kilométer hosszú új útszakasz különleges, Magyarországon újnak számító technológiával épült. Az eljárás lényege az, hogy az út burkolatát nem aszfalt, hanem egy bazalt zúzalékkal kikevert, 26 centiméter vastagságú különleges betonréteg alkotja. Ez a futófelület kétszer-háromszor akkora terhelést bír el, mint a hagyományos burkolat, emellett karbantartása egyszerűbb és olcsóbb.
A bevetett új technológiák ellenére is a jövő ködébe vész, hogy mikorra is éri körbe a fővárost a körgyűrű. Az M0 megépítését mintegy hatvan éve vették tervbe, az építkezés 19 éve kezdődött, azonban a körgyűrű mind a mai napig foghíjas. Az észak-nyugati szakasznak még a nyomvonala sem tisztázott pontosan: a kormányzat civil szervezetekkel és önkormányzatokkal pereskedik.
A majdani északi híd miatt például három település áll perben a kormánnyal, Szigetmonosotor, Budakalász és Pomáz. A települések többletberuházásokat szeretnének elérni. Szigetmonostor például ahhoz ragaszkodik, hogy egy kishíd is épüljön a nagy M0-híd építésével párhuzamosan, ami Szentendrével kötné össze a települést. A hidat többen ellenezték, többek között a vízművek, mert szerintük az építkezés után sok kút vizét csak tisztítással lehetne használni, ami drágítaná az ivóvizet. A törvény betűje szerint az M0-t legkésőbb 2015-ig be kell fejezni.