Kamatot emelt az EKB, drágul a devizahitel

Megemelte az irányadó alapkamatot az  Európai Központi Bank. A döntéssel az unió központi bankjának alapkamata 2,25 százalék lett. A 2003 nyara óta változatlan 2 százalékos alapkamat megemelésére az utóbbi hetekben számos jel utalt. Az OECD ugyanakkor óv attól, hogy a gazdasági növekedés élénkítésére az EKB kamatemelés-spirálba kerüljön.

Az Európai Központi Bank 0,25 százlékkal 2,25 százalékra emelte irányadó alapkamatát. A piac felkészült a lépésre, ugyanis Jean-Paul Trichet, az Európai Központi Bank elnöke az elmúlt héten hétfőn, már felvetette a kamatemelés lehetőségét, az olaj okozta infláció leküzdésére hivatkozva. Trichet korábban sziklaszilárdan ellenállt a kamatemelési követeléseknek. Az EKB alapkamata 2003 júniusa - a legutóbbi kamatvágás óta - változatlanul 2 százalékon állt.

A döntés közvetve érinti az euróban felvett devizahiteleket is, hiszen a kamatemelés ezekre is kihat, ami minimális emelkedést jelenthet a törlesztő részletekben. Drámai növekedésre azonban csak egy jelentős árfolyamváltozásnál kell számítani.

A magas olajárak miatt, az Európai Központi Bank idén már háromszor csökkentette növekedési előrejelzését, a piac várakozásai szerint Trichet mostanra beadta a derekát, és kamatemeléssel próbálja elejét venni a növekvő inflációnak.

Jean-Paul Trichet a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta: nem előre eldöntött kérdés volt a kamatemelés. Az elnök tagadta, hogy az EKB kormányzótanácsa kamatemelések egész sorozatára készülne. "Ezzel megfeleltünk kötelességünket, az árstabilitás megőrzésének." - jelentette ki Trichet. Az EKB elnöke elmondta: a bank kormányzótanácsa egyhangúlag fogadta el 25 bázispontos kamatemelést.

"A 2 százalék, ami az utóbbi 2,5 év kamatszintje volt, alacsonyabb volt, mint a Bundesbank bármikori kamatszintje. Ezt ráadásul nem 80 millió német, hanem 311 millió európai számára biztosítottuk" - értékelte 2003 júniusától, 2005 decemberéig érvényes kamatszintet az elnök.

Az Eurostat, az Unió statisztikai hivatala szerint az utóbbi hónapban lassulni látszik az infláció. Novemberben 2,4 százalék volt, éves összevetésben. A probléma az, hogy az EKB sem 2006-ban, sem 2007-ben nem jelez 2 százalék alá csökkenő inflációt, sőt maginflációs növekedést jósol. Ezt valószínűleg kamatemeléssel próbálja majd leküzdeni az unió központi bankja, különösen most, hogy a gazdasági növekedés bíztatónak tűnik.

A harmadik negyedben, az Eurózóna gazdasági növekedése, éves összevetésben 1,6 százalékos volt, szemben a második negyed 1,2 százalékával. Az EU egészében a növekedés 1,4-ről, 1,7 százalékra gyorsult.

Kamatemelésre utaltak a kiszivárgott adatok

Szintén a kamatemelési várakozásokat támasztották alá azok az EKB-ből kiszivárgott statisztikák, amelyeket a Moody's tett közzé, nem sokkal a kamatdöntés előtt. A nemzetközi hitelminősítő által látott EKB-prognózis szerint az eurójegybank euróövezeti GDP-növekedési előrejelzési sávjainak középértéke az idén 1,4 százalék, 2006-ra 1,9 százalék, 2007-re 2,0 százalék.

A Moody's szerint Frankfurt betervezte az emelést

A kiszivárogtatott számok szerint az EKB mindhárom évben a 2,00 százalékos tűréshatár feletti, tizenkét havi inflációval is számol: a drágulási ütemet a bank elemzői, az idén 2,2 százalékra, jövőre és 2007-ben 2,1 százalékra várják - áll a Moody's jelentésében.

A cég által idézett EKB-előrejelzés szerint az euróövezeti maginfláció ráadásul határozottan gyorsulni fog: 2005-ben 1,4 százalékos, 2006-ban 1,6 százalékos, 2007-ben 2,1 százalékos lesz. A jelentés szerint mindez megerősíti a Moody's azon várakozását, hogy az EKB a következő egy évben, negyedévenkénti kamatemelésekkel, 3 százalékig emeli alapkamatát, a kéthetes repotenderekhez rendelt kamatminimumot.

Kételkednek a növekedésben

A zavargások nem tettek jót a fogyasztói bizalomnak

Nem mindenki örül azonban a kamatemelésnek. Az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) szerint a robusztusabb gazdasági növekedési adatok igazolják majd a kamatemelést, de az OECD szerint a növekedés csak féloldalas. A szervezet attól tart, hogy ha az ECB a kamatemeléssel próbálja élénkíteni a gazdaságot, az irányadó alapkamat jövő nyárig akár 3,5 százalékra emelkedhet.

Az Európai Bizottság sem tartja olyan acélosnak a gazdasági növekedést: "Egyértelmű, hogy a fogyasztók továbbra is bizonytalanok gazdasági helyzetük, és általában a gazdasági kilátásokat illetően" - áll az unió végrehajtó szervének közleményében.

Szintén a kamatemelés ellen szól a szerdán publikált francia fogyasztói bizalmi mutató, amely rekordmélységbe zuhant a három hetes, novemberi zavargások idején. Ráadásul a munkanélküliség 9,7 százalékos Franciaországban, ez tovább csökkentheti a fogyasztók aktivitását.

Németország ugyan a vártnál jobb kiskereskedelmi mutatókat publikált szerdán, azonban Franciaországgal együtt kemény reformokra kényszerül a közszférában és a munkaerőpiacon - ez szintén visszavetheti a gazdaság növekedését.