Egyik tagállam sem enged a WTO-csúcson

A legszegényebb országoknak szánt csomag lett a fő napirendi pont a Kereskedelmi Világszervezet hongkongi miniszteri értekezletének harmadik napján, mivel a 149 résztvevő tagállamok képviselőinek többsége már feladta a reményt, hogy a szabadkereskedelmi szerződéstervezetet sikerüljön kidolgozni. Közben folytatódott a dél-koreai tüntetők tiltakozása a WTO csúcs ellen, de csütörtökön már "buddhista módra, békésen".

Az országok többsége már csak a 49 legszegényebb ország és 700 millió lakója számára szánt kereskedelmi csomag kidolgozását tartja a találkozó maximálisan elérhető céljának, mivel a az eredeti terveknek megfelelően a szabadkereskedelemre vonatkozó szerződéstervezet kidolgozása már nem valószínű, hogy sikerrel jár.

A tanácskozás résztvevői az EU által javasolt WTO-csomag leglényegesebb elemei közé sorolták a vám- és kvótamentes piacra jutás biztosítását a legszegényebb országok összes exporttermékére, az ezen államoknak nyújtott megkülönböztetett eljárást, valamint a technikai segítséget a WTO-szabályok alkalmazásához.

Az EU csütörtökön az Egyesült Államokat, Kanadát és Ausztráliát vádolta, amiért makacsul kitartanak saját álláspontjuk mellett a mezőgazdasági exporttámogatások megszüntetésének határidejéről folyó alkudozásban, ezért Brüsszel kizárt ez ügyben minden egyoldalú gesztust. Az EU azért került nyomás alá, mert nem támogatja a 2010-es dátumot a mezőgazdasági exporttámogatások eltörlésének határidejeként.

Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos szerint ugyanakkor nincsenek összevethető javaslatok az állami kereskedelmi cégekről, az exporthitelekről, vagy az Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából, illetve Új-Zélandról származó élelmiszersegélyek ügyében. Mandelson hangsúlyozta, hogy az EU-nak a legszegényebb országokkal kapcsolatos felhívása támogatókra talált Brazília, India, Kína és maguk a legszegényebb (LCD) országok részéről, amelyek úgy érzik, hogy az élelmiszer-segélyek gyakran kárt okoznak a helyi gazdálkodóknak.

Az Egyesült Államok ennek kapcsán bejelentette, hogy kész vám- és kvótamentes hozzáférést biztosítani piacain a nyugat-afrikai államokból érkező gyapotnak. A bírálók szerint viszont az amerikai lépésnek kevés valódi hatása lenne, ha az Egyesült Államok nem szünteti meg saját gyapottermelői támogatását. Az Oxfam International szóvivője szerint a probléma nem az, hogy a nyugat-afrikai gazdálkodók nem tudják eladni gyapotjukat az amerikai piacon, hanem az, hogy az amerikai dömpingárak lenyomják a világpiaci gyapotárakat és ezzel a nyugat-afrikai termelők létét fenyegetik. Amíg Washington a támogatások ügyéhez nem nyúl hozzá, a gyapotprobléma megoldatlan marad.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb gyapotexportőre, gyapottermelői a 2004/2005-ös idényben mintegy 4,2 milliárd dolláros állami támogatásban részesülnek - ez több mint Burkina Faso éves hazai összterméke. Egy benini diplomata szerint Nyugat-Afrikát "szociális katasztrófa" fenyegeti, mert az olcsó amerikai gyapot elárasztja a világpiacot és letöri az árakat. A nyugat-afrikai államok azt akarják elérni, hogy Washington már az év végéig csökkentse az exporttámogatásokat gyapotiparában.

Ugyanakkor Washington nem akar a legszegényebb exportőröknek szabad piacra jutást engedni olyan érzékeny területeken, mint a textilipar vagy a cukoripar. Japán a rizspiacát nem akarja megnyitni.

A WTO miniszteri értekezletének második napján külön megbeszélést tartottak az EU-tagországok fejlesztéspolitikai kérdésekben illetékes kormányzati vezetői. A Magyarország képviseletében felszólaló Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár kiemelte: fontos üzenetértéke van annak, hogy az EU a rászoruló fejlődő országok számára speciális intézkedéseket tartalmazó fejlesztési csomagot kíván elfogadtatni az ülésen. A fejlődő országok között markáns különbségek vannak, s elkerülendő, hogy kereskedelem liberalizálásából csak a világpiacon amúgy is versenyképes agrárexportőr fejlődők profitáljanak- hangsúlyozta Bársony. A jelenleg zajló kereskedelmi forduló fejlesztésbarát kérdései nem szűkíthetők le a mezőgazdaságra, az ipari és szolgáltatás-kereskedelmi területeken is kiegyensúlyozott eredményt elérni.