Feketén- fehéren a zöldáramról

A szakma szerint a zöldenergia aránytalanul magas támogatása visszaüthet, a környezetevédők ezzel szemben a fosszilis energiaforrásokat preferáló, piacidegen szabályozást okolják a magas áramtarifákért.

Amennyiben az energiapolitikában a villany árának leszorítása a cél, akkor egyelőre nem a megújuló energiaforrásokra kell a hangsúlyt fektetni, hanem kedvező befektetői környezetet kell biztosítani az ország erőműparkjának korszerűsítéséhez - mondta Bakács István, az E.On Hungária Rt. igazgatósági tagja nemrég egy szakmai konferencián. Szerinte az alternatív energiaforrások térnyerésével már jövőre teljesül Magyarország EU felé tett vállalása, amelyet "feleslegesen" nem kell túlteljesíteni - olvasható a Világgazdaságban.

A megújuló energiaforrások energiafogyasztáson belüli részarányának 3,6 százalékos teljesítése 2010-ig, nemes cél, de mivel az ebből termelt áram túl drága, ezért megfontolandó a termelés túlzott támogatása - idézte Bakácsot az MTI.

A megoldás hossszú távon a korszerűtlen erőműpark fejlesztésében rejlik, ezt például új atomerőművekkel lehetne elérni. Ehelyett az állam egyre inkább a drága, megújuló energiaforrásokat támogatja - hangsúlyozta Bakács István. Az alternatív források közül különösen a szélerőművek építése költséges, hisz egyenetlen termelésük miatt, terjedésükkel párhuzamosan a villamosenergia-rendszer is korszerűsítésre szorul. Az atom-, illetve vízerőművekre alapozott országokban olcsóbb az áram. A finnek például ezt felismerve, megkezdték egy atomerőmű létesítését.

Kocsis István, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója is úgy látja, hogy a 23 forint/kWh-s kötelező átvételi ár túlzott, ezért olyan irányban kell változtatni ezen, hogy az ország környezetvédelmi helyzetét ne rontsa, azaz a szén-dioxid-kibocsátás ne nőjön, de a fogyasztóknak se okozzon többletterhet. A megújuló energiaforrásokat támogatni kell, mert felhasználásuk nem versenyképes, ám vállalásokat, csak az ország teherviselő képességének arányában és a szakmai racionalitások alapján szabad tenni.

Ha a jelenleg beadott szélerőmű-létesítési engedélykérelmekből, jövőre 300 megawattnyi üzembe áll, akkor a hazai szélviszonyok miatt, ennek a 80 százalékát hagyományos, azaz szén- vagy szénhidrogén-tüzelésű erőműben, tartalék formájában rendelkezésre kell állítania. Ha Ausztriához hasonlóan, lennének jól szabályozható vízerőműveink, akkor ez nem lenne probléma, de nem ez a helyzet.

Emiatt a 80 százaléknak megfelelő, hagyományos erőművet üzemben kell tartani, s az ezekkel, a terhelési völgyidőszakban termelt áramot lényegében ingyen kell adni, ha éppen a szélerőművek is termelnek. Ez így igen költséges, s a környezetre gyakorolt hatása sem kedvező. A megújuló energiaforrásokat is racionálisan, az adottságok szem előtt tartásával kell hasznosítani. Nálunk a vízenergia, a biomassza, a bioetanol, a biodízel hasznosítása a leginkább perspektivikus. A támogatásokat ilyen sorrendben lenne jó elosztani az optimális környezeti hatás és a költségek rendszerszintű minimalizálása érdekében - véli Kocsis István.

A Megújuló Energia Ipari Társaság (MEIT) szerint a drága áramért nem a megújuló energiaforrások, hanem a rossz szabályozás és a szennyező szenes erőműveknek adott, tízmilliárdokban mérhető támogatások felelősek. Az árakra a környezetbarát villamosenergia-termelés minimális hatást gyakorol - közölte lapunkkal Takács Gábor elnök.

Tavaly hatmilliárd volt, az idén nagyjából 14 milliárd forint lesz a megújulók kötelező támogatása. Ennek a rendszerhasználati díjba beépített költsége mindöszsze 28 fillér/kWh. Ráadásul ennek 95 százalékát három biomassza-erőmű kapja, a kicsi megújulós erőművek támogatása 1,4 fillér/kWh-nyi "terhet" jelent a fogyasztóknak. Tehát a magyar villamosenergia-árak nem a megújuló energiaforrások támogatása miatt magasak, hanem azért, mert a villamosenergia-piac 80 százalékában nem tudnak a piaci mechanizmusok árcsökkentő hatásai érvényesülni. A MEIT szerint racionális támogatási rendszerrel még egy tízszázalékos, megújulós részarány is csak 1,5 forint/kWh-nyi áremelő hatást fejtene ki.