A gazdaságkutató cég szerint a fogyasztói árak jövőre átlagosan 1,8 százalékkal lesznek magasabbak, mint idén; az év utolsó hónapjában pedig 1,6 százalékkal, mint idén decemberben. Az alacsony infláció ellenére arra számítanak, hogy a jegybank két alkalommal, egyenként 0,25 százalékkal emeli a jegybanki alapkamatot.
A forint árfolyamával kapcsolatban kétféle forgatókönyvet tartanak elképzelhetőnek. Egyik szerint az euró árfolyama jövőre az idei év végén kialakuló 255 forint környékén marad. Nem zárják ki azonban, hogy spekulációs támadás esetén hirtelen veszítsen értékéből a nemzeti valuta és emelkedjen az euró árfolyama. A kutatók azonban úgy vélik, hogy a termelő beruházások és a kereskedelmi ingatlanok még ilyen körülmények között is megtartják reálértéküket.
A társaság jegybanki alapkamattal kapcsolatos előrejelzése eltér az elemzők többségének várakozásaitól. A Reuters brit hírügynökség csütörtökön közölt összesítése szerint a héten megkérdezett 15 elemzőből 8 az alapkamat csökkentését várja jövőre, négy szerint jövő év végén is a jelenlegi 6 százalék lesz az alapkamat, és csak három számít kamatcsökkentésre. A szakemberek szinte egyöntetűen úgy vélik, jövő január végéig 6 százalék marad az alapkamat.
Az ICEG kutatói szerint idén és jövőre a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékos növekedése mellett tovább nő az államháztartás hiánya. A deficit jövő évi növekedését az éves GDP 1,5 százalékát kitevő adócsökkentéssel és a választási év miatt várható költségvetési kiadások növelésével magyarázzák.
Előrejelzéseik szerint a deficit idén pénzforgalmi szemlélet (GFS) szerint a GDP 5,5 százalékát, eredményszemlélet (ESA) szerint 6,3 százalékát és a nyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó könnyítést nem számítva, 7,6 százalékot tehet ki. Szerintük jövőre az államháztartás GDP-arányos, eredményszemléletű (ESA) hiánya 6,6 százalék, a nyugdíjkedvezmény figyelembevétele nélkül 8,0 százalék lesz.
A kutatók úgy vélik, hogy az export erőteljes - idén 11, jövőre 9 százalékosra várt - bővülése ellenére tovább nő a folyó fizetési mérleg hiánya. Szerintük a deficit idén a GDP 8,3, jövőre annak 8,7 százalékát teszi ki. A hiány emelkedését elsősorban az államháztartás nagyobb, a háztartások megtakarításainak bővülésével nem ellensúlyozható finanszírozási igénye okozza. Hozzájárul azonban az importnak az exportnál nagyobb, 10 százalékosra várt növekedése is.
A gazdaságkutató cég nem számít a foglalkoztatottság növekedésére a következő évben. Számításaik szerint a munkanélküliségi ráta idén a tavalyi 6,1 százalékról idén 7,3 százalékra nő, és jövőre is csak 7,1 százalékra mérséklődik.