A LOT nem az első vállalat, ahol az új kormány jelentős átalakításokat hajt végre, hétfőn felfüggesztették állásából az igazgatóság két tagját a KHGM rézipari óriáscégnél, korábban a részben már privatizált PGNiG gázipari csoport vezetősége felének mondtak fel. Elemzők szerint a következő vezetőcsere a PKN Orlen és a Lotos olajipari cégeknél várható.
A Lufthansa-vezette Star Alliance stratégiai szövetséghez tartozó légitársaság vezetőit korábban több ízben bírálta Andrzej Mikosz kincstárügyi miniszter, mondván, korainak tarja a cég jövő évre tervezett tőzsdei bevezetését, mert a társaság még nem érett erre.
A LOT vezetői szeptemberben közölték, hogy jövőre a második negyedévben be akarják vezetni a varsói tőzsdére a vállalatot, és már meg is bízták a JP Morgant a privatizáció megszervezésével. Akkor azt közölték, hogy legalább 25,1 százalékot értékesítenek a cég részvényeiből. A lengyel állam, amely a LOT részvényeinek 70 százalékát birtokolja, meg akarja tartani ellenőrzését a cég felett. A cégben 25 százalék részesedése van a Swissair utódának, valamint 7 százalékuk a dolgozóknak.
A LOT arra számít, hogy idei adózott eredménye 246 millió zlotyra - 72 millió euróra - nő a tavalyi 17 millió zlotyról, elsősorban vagyoneladásból származó egyszeri bevételek miatt. Az első félévben 76 millió zloty volt az adózott eredmény.
Kazimierz Marcinkiewicz konzervatív lengyel kormányfő programjában a gazdaságban játszott állami szerep erősítését szorgalmazta. Kormánya "lengyel típusú kapitalizmust" kíván elősegíteni, vagyis megtartanák az állami ellenőrzést egy sor olyan vállalatban, amelyet stratégiainak tartanak. Ezek között a közszolgálati televíziót és a rádiót, a postát, a PKO BP nagybankot, a Lotos és a PKN Orlen kőolajipari nagyvállalatokat, a KGHM rézipari óriáscéget, a BOT áramtermelőt és a Nemzeti Erdőgazdálkodást említette.