Az EU-tagországok pénzügyminiszterei kedd esti brüsszeli megbeszélésükön tárgyaltak arról a washingtoni bejelentésről, hogy George Bush amerikai elnök Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettest, a Pentagon "második emberét", s egyben az amerikai kormányzat egyik leginkább keményvonalas politikusát jelöli a Világbank elnökévé, de egyelőre nem született közös európai álláspont. A brüsszeli csúcson az uniós állam- és kormányfők úgy döntöttek, felkérik Wolfowitzot egy találkozóra, mielőtt március 31-én a világbank igazgatótanácsa elé kerül a kinevezés. Az Európai Parlament több befolyásos képviselője viszont már korábban kampányt indított e jelölés megakadályozására.
Megfigyelők szerint ugyanakkor az EU aligha fogja megakadályozni Wolfowitz kinevezését: részben, mert tiszteletben kell tartania a szokásjogot, hogy a Világban élére amerikai politikus kerül, másrészt, mert alig néhány hete "békült ki" egymással Washington és az amerikaiak iraki akcióját ellenző európai országcsoport, s aligha valószínű, hogy az EU most újabb feszültségforrást keresne.
Paul Wolfowitz egy korábbi interjúban azt közölte: nem fogja a Világbankra kényszeríteni az amerikai napirendet, ha kinevezik a bank élére. Mint mondta, együtt kíván működni bírálóival és hatékonyabbá kívánja tenni a nemzetközi pénzintézetet. Megígérte, hogy intenzíven együttműködik majd a nem kormányszintű szervezetek képviselőivel a fejlesztésben és a szegénység visszaszorításában, létfontosságú kérdésnek tekinti a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közötti kapcsolatokat. Hozzátette: amíg nincs a terrorizmus kihívására egyetlen válasz, a szegénység világméretű csökkentése csökkentheti a terrorista fenyegetést.
James Wolfensohn, a Világbank jelenlegi elnöke, második ötéves megbízatása lejártával, júniusban távozik a Világbank éléről. A két társintézmény közül a Világbank elnökét hagyományosan az Egyesült Államok jelöli, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pedig európai személyiség.