A tíz új uniós tagállam közül az említett hármon kívül később még négyen - Málta, Ciprus és Lettország tavaly májusban, míg Szlovákia novemberben - csatlakoztak az ERM II-höz. Ennek lényege, hogy a nemzeti valuta árfolyama legalább két éven keresztül 15 százalékkal nagyobb mértékben egyik irányba sem mozdulhat el a belépéskor rögzített értékhez képest az euróval szemben.
A két esztendő ez év júniusában esedékes lejárta után az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentést ad ki, amelyben megvizsgálja, hogy a három ország mennyiben teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges másik négy kritériumot. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a bizottság javaslatot tesz a tanácsnak, hogy az adott országot január 1-jével felvegyék az eurózónába.
Szlovénia megfontolt monetáris és fiskális politikájának köszönheti, hogy a legesélyesebb belépőként emlegetik. A tavaly négyszázalékos GDP-bővülést elérő országban a költségvetési hiány, illetve az államadósság szintje nem okozhat fejfájást, illetve a hosszú lejáratú kamatok szintje is megfelel az uniós követelményeknek. Egyedül a két százalékot meghaladó infláció adhat okot csekély aggodalomra. A központi bank úgy véli: az energiaárak növekedése még veszélyeztetheti a jövő évi euróbelépést- írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungra hivatkozva a Világgazdaság.
A tíz új csatlakozó állam közül a gazdasági mutatók alapján mintaországnak nevezett Észtországnak különösen fájó, hogy a közel négyszázalékos infláció miatt könnyen előfordulhat, hogy nem lesz tagja az euróbevezetés első körének. Az infláció megfékezése céljából a kormányzat el is halasztotta a további drágulással fenyegető adótörvények elfogadását. Az inflációs adatok ellenére a kormányfő és a jegybankelnök még mindig elérhetőnek tartja az első körös eurócsatlakozást. Más kritériumok terén Tallinn viszont kiemelkedően jól teljesít: tavaly az államadósság csupán a GDP 5,1 százalékát tette ki, míg az államháztartás mérlege 1,1 százalékos többletet mutatott.
Bár Litvániában a balti szomszédhoz képest jobbak az inflációs adatok, a 2,8 százalékos novemberi éves drágulás még mindig magasabb az euróbevezetéshez szükséges szintnél. A csatlakozás fontosságát mutatja, hogy a kormányzat fontolóra vette az önkormányzati választás elhalasztását, nehogy a választási kampány megzavarhassa az európai valuta bevezetését. Az infláció mellett a másik kérdőjel a litván euróbevezetés mellett, hogy Brüsszel egymásnak ellentmondónak találja a bankjegyek kibocsátásának szabályozását az alkotmányban, illetve a pénzügyi jogszabályokban. Az államadósságra és a költségvetési hiányra vonatkozó feltételeket azonban teljesíti Vilnius.