Váratlan kiadások viszik el a magyarok pénzét

Jelentős különbségek vannak a magyarok és az osztrákok pénzköltési szokásai között. Míg az osztrákok egészségük megőrzésre költenének, és nyugdíjas korukra takarékoskodnának többet, addig a magyarok leginkább váratlan kiadásokra költik pénzüket. Az a tájékoztatásból nem derült ki, hogy figyelembe vették-e az életszínvonalbeli különbségeket.

Mindez a Generali Vienna Holding AG-nak az osztrákok és a GfK Hungáriának a magyarok pénzköltési szokásait vizsgáló felméréseinek eredményeit összehasonlítva mutatható ki. A Generali-Providencia Biztosító Rt. szerint Magyarországon is nagyobb figyelmet kellene fordítani a nyugdíj-előtakarékosságra.

Míg az osztrákoknál legnagyobb arányban, 26 százalékkal a sport és wellness szolgáltatásokra költenének többet idén, addig a magyaroknál a váratlan kiadások fedezése a listavezető, 19 százalékkal. A sport- és wellnessszolgáltatások a magyarok körében nem szerepelnek a 10 legfőbb megtakarítási célt összegző listán.

Ausztriában a polgárok a második helyen (21 százalékos arányban) az oktatást és továbbképzést említették, amire a jövőben többet szeretnének áldozni. Hazánkban a gyermekek jövőjének biztosítása a második megtakarítási cél, 18 százalékkal. Azon magyar polgárok, akik félre tudnak tenni, az oktatásra fordítandó kiadásokat sem említették az első 10 között.

Nálunk is többet kellene takarékoskodni a nyugdíjas évekre

A nyugdíj-előtakarékosság Ausztriában a negyedik helyen szerepel a költési preferencialistán, 14 százalékkal. Az osztrákok 19 százalékánál már 29 éves kortól megjelenik az idős évek pénzügyi megalapozásának igénye. Ezzel szemben a magyaroknál az ötödik helyre sorolható az idős korról való gondoskodás, a takarékoskodóknak csupán 8 százaléka kíván félretenni e célra a jövőben.

A Generali-Providencia Biztosító Rt. szerint Magyarországon is nagyobb figyelmet kellene fordítani a nyugdíj-előtakarékosságra, mert a következő évtizedekben az élettartam növekedésével és a keresőképes korúak arányának csökkenésével kell számolni. Az általuk gyűjtött adatok alapján évente 37 400 emberrel fizetnek kevesebben nyugdíjjárulékot, 2016-ra a 60 évnél idősebb emberek aránya további 5 százalékkal nő, és 2013-tól a nyugdíjrendszer már a minimálnyugdíjat sem garantálja.

A biztosító becslése szerint az aktív lakosság 90 százaléka nincs tisztában azzal, hogy idős korára milyen összegű nyugdíjra számíthat. Emellett úgy tudják, hogy 100 ember közül a nyugdíjba vonulás idején 71-en anyagilag szükséget szenvednek, 25 már nem éri meg az idős kort, mindössze 4-en függetlenek pénzügyileg.