A bankközi devizapiac forgalmáról a Magyar Nemzeti Bank készít statisztikát. A jegybank a rezidens hitelintézetek jelentései alapján közli a magyar devizapiac napi átlagos forgalmát. Még csak az elmúlt év harmadik negyedévi forgalmáról vannak adatok, a negyedik negyedéves számokra egyelőre várni kell - írja a Napi Gazdaság.
A devizahitelezés növelte a forgalmat
A harmadik negyedévi számokat böngészve kiderül, hogy szóban forgó időszakban átlagosan összesen 638,7 milliárd forint értékű deviza-forint ügyletet kötöttek a piacon, a deviza-deviza tranzakciók esetében pedig 223,5 milliárd forintos tételt mutat a statisztika. Az előző negyedévben a forinttranzakciók értéke ennél valamivel nagyobb volt, 670 milliárd forintra rúgott a forgalom, míg a külföldi pénznemek közötti ügyleteknél kisebb számmal, 196 milliárddal találkozunk.
Egy évvel korábban, vagyis 2004 harmadik negyedében 502 milliárd, illetve 216 milliárd forintos forgalmat mért a jegybank. A forintügyletek jelentős forgalombővülése Kolba Miklós, az ING szakértője szerint elsősorban a devizahitelezés térnyerésével magyarázható. (A rezidens bankok egyébként a hazai, a nem rezidensek pedig a külföldi pénzintézeteket jelentik, az összesített forgalomban pedig az e szereplők által kötött valamennyi ügylet - spot, swap, forward, opció beletartozik.)
Dollár-forint az ász
Az összes forintos ügyleten belül nyomasztó a forint-dollár tranzakciók fölénye: a 638 milliárd forint értékű forint-deviza ügyletből ezek 474 milliárdot tettek ki.
A második helyen az euró-forint áll, 141 milliárd forintos összesített forgalommal, utána a svájci frank-forint következik, mégpedig a 19,1 milliárd forinttal. A fennmaradók, azaz az angol font-forint, japán jen-forint, valamint egyéb devizákkal kötött ügyletek forgalma elenyésző az előzőekhez képest.
Euró-dollár a devizapárok élén
A deviza-deviza ügyletek esetében az euró-dollár viszi a prímet, ez a 223 milliárd forintos összforgalom 40 százalékát adja. Utána következik a 21,3 milliárd forintos forgalmat felmutató euró-svájci frank duót megelőző dollár-svájci frank, 44 milliárd forintos harmadik negyedéves üzletkötési értékkel.
Kevés a változás
Egy évvel korábban hasonló volt a sorrend: forint-fronton a dollár-forint ügyletek összértéke 341 milliárd forint, az euró-forint pedig 148 milliárd forint volt, a svájci frank-forint tranzakciók pedig 9,7 milliárd forint értékben köttettek. A deviza-deviza ügyletek közül az euró-dollár 124 milliárd forinttal részesedett az akkori 216,7 milliárd forintos összforgalomból, majd a dollár-svájci frank és ez euró-svájci frank következett 24, illetve 12,6 milliárd forinttal.
Ki uralja a piacot?
A Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetek adatszolgáltatása alapján állítja össze a számokat, de a bankok közötti sorrendet nem közli. A pénzintézetek közül az ING, az OTP, a CIB és a Raiffeisen bonyolítja a legnagyobb forgalmat a piacon. Információk szerint éves szinten az ING az első, a többiek havonta váltakozva osztoznak a dobogós helyeken, de volt olyan hónap, amikor az OTP elhappolta az ING-től az első helyet. Ez elsősorban olyan időszakban fordulhat elő, amikor a lakosság nagy mennyiségben vesz fel devizahitelt, így például a decemberi listát az OTP vezeti - tudtuk meg.
Csúcsok
A tavalyi év a dollárról szólt. Az amerikai deviza jócskán erősödött az euróval és a forinttal szemben egyaránt. Az euró-dollár 2005. január elején 1,35-ös szint körül mozgott, míg az elmúlt napokban 1,20 körül járt a kurzus. Ezzel párhuzamosan a dollár a forinttal szemben 180 forintos szintről 207 forintra erősödött. A múlt év folyamán 179,30 forintos volt a leggyengébb dollárjegyzés, a legerősebb szint pedig 217,50 forintos árfolyam volt.
Az euróért tavaly január elején 246 forintot adtak, mostanság pedig 250-252 forint körül jegyzik az európai közös devizát. A két végpont az euró esetében 242,50, illetve 256,20 forint volt - mondta a tavalyi évet értékelve Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség szakértője.
Forint, zloty - két jóbarát
Misik hozzáfűzte: a forintügyleteknél látott forgalombővülésben a devizahitelek hódítása mellett az is szerepet játszhatott, hogy egyre többen kerestek a bankbetéteknél, állampapíroknál attraktívabb befektetési formát, illetve a múlt évben látott tőkebeáramlás kapcsán forintkonverziók is hajtották a piacot. A forinttal egyébként legtöbb nemzetközi befektetési bank számol, valamennyiük spekulatív befektetési eszközként tartja nyilván a magyar fizetőeszközt, illetve a régió többi devizáját, így a lengyel zlotyt is. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy a forint és a zloty az esetek többségében azonos irányba mozog.