Átalakult az útügyi adminisztráció

Az év elejétől az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságnál (ÚKIG) összpontosul az útügyi feladatok szabályozása, az útpénztár kezelése, az utak vagyonkezelése és az európai uniós támogatások koordinálása. A döntés a jelenlegi szűkös, fenntartásra sem elegendő anyagi keret és a jelentős fejlesztési összegek hatékonyabb kihasználása érdekében született.

A tulajdonosi jogok, a szakmai felügyelet és az útfejlesztések hosszú távú stratégiai döntései a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) maradnak, az operatív végrehajtás viszont már nem tartozik a tárcához - mondta Horváth Zsolt Csaba, a minisztérium helyettes államtitkára pénteken a szakma vezetőinek budapesti sajtótájékoztatóján.

A régi adminisztráció megváltoztatásával kívánják elérni, hogy fenntartásra szánt idei összeget, a 92 milliárd forintos költségvetési támogatást és a 30 milliárdos matricabevételt hatékonyabban költsék el. Ugyan az összeg csaknem felét, 47 milliárd forintot rendelkezésre állási díjként kell kifizetni az M5 és M6 autópályák koncesszorainak, de felújítási programok tudatos, központi tervezésével az évente kátyúkra költött 6 milliárd forint jó részét meg lehetne spórolni. A központosítás másik célja a fejlesztésre szánt 300 milliárd forintos - kötvényekből és hitelekből származó - források pontosabb ellenőrzése.

A helyettes államtitkár a tárca elképzeléseiről, terveiről elmondta, hogy pesszimista számítások szerint 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban az állami önrésszel együtt 1800-2000 milliárd forint fordítható közlekedési fejlesztésekre. A mostani építkezési ütemben 2009-re tudunk megfelelni Brüsszel elvárásainak, addigra érnek el az autópályák a határokig. Ezután az összekötő utakra és a a határon túli autópályákkal - az M4 és az észak-erdélyi sztráda összekötésére - lehet majd koncentrálni.

Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya Zrt. (NA) vezérigazgatója közölte: a társaság továbbra is marad a közút- és gyorsforgalmiút-fejlesztések beruházója, ám a program utak fejlesztésénél ezt a feladatot az ÁAK Zrt.-vel közösen végzi majd. A szakember szerint a szervezetátalakítás célja a feladatmegosztás, a szerepek egyértelmű tisztázása. A minisztérium alakítja ki a stratégiát, a végrehajtó apparátus pedig a gyakorlati kivitelezés kérdéseivel foglalkozik.

Szilágyi András reményét fejezte ki, hogy idén is közel 90 közbeszerzési pályázatot tudnak majd lebonyolítani, melyek közül az M6-os autópálya Szekszárd és Pécs közötti szakaszát és az M31-es gödöllői szakaszát emelte ki. Már kiírták a pályázatot az M7-es Balaton és Nagykanizsa között hiányzó 35 kilométeres szakaszára, a tender őszig biztosan lezárul.

Nagy Attila, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság az UKIG megbízásából, bérmunkában beszedi az autópályadíjat, üzemelteti, fenntartja a gyorsforgalmi utakat, míg a jövőben építendő úgynevezett program utak forrását beszerzi a nemzetközi pénzpiacról és a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-vel közösen ellátja azok beruházói feladatát.

Az ÁAK tavaly óta már egyáltalán nem kap költségvetési támogatást, holott az autópályák -és azok ingyenes - szakaszainak növekedésével nem tart lépést a matricadíjakból befolyó összeg. A matricás rendszer használattal arányos díjstratégiával történő felváltása azonban szintén pénzbe kerülne, így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.

Az ÚKIG főigazgatója közölte: az M5-ös és M6-os koncessziós szerződésével kapcsolatban az államnak ebben az évben csaknem 50 milliárd forint rendelkezésre állási díjat kell fizetni a koncesszornak, ez az összeg tavaly 22,3 milliárd forint volt, ám akkor még csak az M5-össel kapcsolatban volt ilyen kötelezettsége a költségvetésnek.