Az erőművek hajlanak a profitcsökkentésre

Részeredményeket hoztak az áramszállító erőművek és a Magyar Villamos Művek, a gazdasági tárca, valamint az Energiahivatal között zajló profit-mérséklő tárgyalások. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, az érintett erőművek 2006-os nyeresége 16 milliárd forinttal csökken.

A nyereségcsökkentésről tárgyalt a négy, hosszú távú áramszállítási megállapodással rendelkező erőművel a Magyar Villamos Művek, a gazdasági tárca és az Energiahivatal. Ennek során a Csepeli Áramtermelő Kft. és a Mátrai Erőmű Rt. olyan ajánlatot tett 2006-ra, amely közel van a Magyar Villamos Művek (MVM) elképzeléseihez, a Tiszai Erőműé elmarad attól, a Dunamenti Erőművel egyelőre nem született eredmény.

Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezérigazgatója az Országgyűlés gazdasági bizottságának energetikai albizottságában hétfőn számolt be a tárgyalásokról, amelyek a gazdasági tárca, és a Magyar Energiahivatal (MEH) bevonásával 2005. november 10-e óta tartanak. Kocsis István elmondta, ha nem sikerül megállapodni az erőművekkel, akkor azt javasolják a kormánynak, hogy állítsák vissza a hatósági áras rendszert.

Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke elmondta, amennyiben a tárgyalások sikerre vezetnek, az érintett erőművek 2006. évi nyeresége mintegy 16 milliárd forinttal csökken.

Podolák György, az albizottság szocialista elnöke ismertette: az albizottság felkérésére MEH és az MVM által készített írásos beszámolót - ami tartalmazza az erőművek 1995-2004. közötti átlagárait és eredményeit - bizalmas iratnak minősítette. Ezért felhívta a képviselők figyelmet arra, hogy abból a nyilvános ülésen csak óvatosan idézzenek.

Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke emlékeztetett arra, hogy a hosszú távú megállapodásokat (HTM) a privatizáció után, 1995-1996-ban kötötték az erőművek az MVM-mel, ami kezdetben nem tartalmazott árképletet, hanem hatósági árat. A HTM-ekben az MVM 15-20 évre vállalta, hogy az erőművektől villamos áramot vesz át, míg a termelők garantálták a kiszámítható termelést.

Jelenleg 7 HTM van érvényben: a paksi, a pécsi, a csepeli, a dunamenti, a tiszai, a mátrai, és a budapesti erőművel. Kiemelte, hogy, ha az állami tulajdonú paksi atomerőművet kiveszik ebből a csomagból, akkor a hat áramtermelő HTM összesen 2100 milliárd forint értékű áramszállításáról szól. Utalt arra, hogy az árképletek a HTM-ek módosításával csak később kerültek bele a szerződésekbe.

A MEH elnöke kiemelte, hogy a csepeli, a mátrai, a tiszai, és a dunamenti erőművek jövedelmezősége kiemelkedő, 2005-ben nyereségük várhatóan eléri a 33 milliárd forintot, részesedésük pedig az ország teljes villamosenergia termelésének 45 százalékát teszi ki. Az idei nyereségük a tervek szerint megegyezik a 2005. évivel. Kifejtette, hogy az erőművek nyereségét osztalékként kifizetik, míg az elmúlt tíz évben egyenként több tízmilliárdos nagyságrendet elérő fejlesztéseiket hitelekből finanszírozták, ami megfelel a nemzetközi gyakorlatnak.

Emlékeztetett arra, hogy 1997 eleje és 2000 vége között a HTM-ek az erőművi nyereséget a saját tőkearányhoz igazították, majd 2003 végéig befektetés-arányosra módosult, 2004-től pedig ismét az egyedi hatósági ármegállapítás lépett érvénybe. Horváth J. Ferenc közölte, hogy a négy erőmű 1996-ban még veszteséges volt, a következő évben már 10 százalék átlagos nyereséget, míg 2005-ig évente 15 százalék átlagos pozitív eredményt produkáltak, ami cégenként 10 és 40 százalék között mozgott. Ezért a MEH 2005 novemberében felszólította a négy erőművet, hogy tárgyalják újra a HTM-eket, és törekedjenek a nyereség és az árszint csökkentésére.

Kocsis István elmondta, hogy ötödikként még január folyamán a Budapesti Erőmű Rt.-vel is elkezdik a HTM módosítási tárgyalásokat.

Arra a kérdésre, hogy, ha sikeresek lesznek a tárgyalások, és realizálódhat az idei 16 milliárd forintos nyereségcsökkentés, az mennyivel mérsékelheti a villamosenergia fogyasztói árát, a szakemberek nem tudtak válaszolni. Az MVM vezérigazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy az erőművekkel lezárandó sikeres tárgyalások sem csökkenthetik jelentősen a társaság idei veszteségét. A múlt évben az MVM vesztesége várhatóan 23 milliárd forint lesz. Ennek oka, hogy az MVM nem érvényesíthette áraiban a múlt évi gázáremelést.

Az erőművek képviselői elmondták, hogy nyereségük nem csak a HTM-ek által érintett árameladásból származik, másrészt felvett hiteleiket általában a szerződés időtartama alatt folyamatosan írják le, ami szerintük számvitelileg torzítja eredményességüket.

Horváth J. Ferenc hozzátette: az Európai Unió összevonja az erőművek tevékenységéből származó eredményt, és csak az elfogadható nyereségszintig fogad el állami beavatkozást.

Podolák György közölte, hogy az albizottság két hét múlva meghívja és meghallgatja az áramszolgáltatók képviselőit.