Irán elkezdte kiüríteni külfödi számláit. "oda mozgatjuk a tartalékainkat, ahol biztonságban érezzük őket" - jelentette ki az ISNA független iráni hírügynökségnek Ebrahim Sejbani, iráni jegybankelnök. Iránt atomprogramja miatt ENSZ-szankciók fenyegetik, ugyanakkor az amerikai vezetés a katonai csapás lehetőségét is folyamatosan lebegteti. Vezető nyugati hatalmak a héten arra kérték a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy az utalja az ENSZ BT elé az iráni atomprogram újraindításának ügyét.
Sejbani nem volt hajlandó elmondani, hogy hová irányítják a most kivont pénzeket, de az ISNA szerint Ázsiába áramoltatnak több milliárd dollárt - írja a Reuters hírügynökség. Egy londoni arab nyelvű újság, az Asrak al-Avszat szerint az iráni Legfelsőbb Nemzeti Biztonsági Tanács hétfőn rendelte el a tartalékok Ázsiába áramoltatását.
Irán az OPEC második legnagyobb tagja, a világ negyedik legnagyobb olajexportőre. Az ország exportbevételeinek 80 százaléka olajeladásokból származik. Gazdasági szakemberek feltételezése szerint Irán 2005-ben 40 milliárd dollár olajbevételt könyvelhetett el. Ebből 16 milliárdot a költségvetésbe áramoltattak, a többit az iráni nemzeti bank külföldi számlákon helyezte el. Az iráni olajjal kereskedő Naftiran társaság svájci bázissal működik.
Irán egy ízben már átélte számlái befagyasztását: 1979-ben az iszlám forradalom után, a forradalmi gárdisták elfoglalták az amerikai követséget, és túszul ejtették a személyzetet. Az ENSZ a túszdráma idejére befagyasztotta az ország külföldi bankbetéteit.
Londoni olajipari elemzők szerint az iráni konfliktus miatt hetven dollárra emelkedhet idén a nyersolaj hordónkénti ára. A Barclay's elemzőház az év végére az ár akár tartósan hetven dollár fölé is emelkedhet.